Tomi mászik

Megnyílt az új mászófal: Awesome Walls Dublin. (Úgyis, mint "Tomi mászófala" - simán kisajátította, mikor a még üres épületet megnéztük, azóta is úgy hívja.) Tegnap magyar iskola után természetesen azonnal oda mentünk.
Mikor beléptünk az ajtón és mentünk a recepció felé, Tomi izgatottan ugrált mellettem, és a kezemet szorítva mondta: Jaj, anya, úgy izgulok!!

A fal szuper lett, nagy sikert aratott Tominál is és az összes többi mászónál is, azt hiszem, kicsiket, nagyokat, fiatalokat, időseket, kezdőket és profikat is beleértve.

A beiratkozás után Tomi azonnal felugrott a gyerekeknek készített bemelegítő-játszó falra:

Aztán Derek szerzett neki egy gyerek-beülőt, és már fent is volt a nagy falon!!

 

Lefele

 

Büszkén az első mászás után:

"Még egyszer!!!"

 

Gyors lecke, hogyan kössünk megfeleő csomót a kötélre

 

 

 

Megéheztünk :)

Felnőtteknek van kávézó (isteni forró csokival!!), lehet kapni üdítőket, vizet, sütiket, finomságokat is, és vannak asztalok, ahova kényelmesen le lehet ülni, és nézni a mászókat

 

Felmentünk az első és a második emeletre is, ahol boulder mászófal van

 

Apa is mászott

 

Apa és Tomi

 

We visited Awesome Walls Dublin that opened yesterday, and we ha great fun!

Tomi ír

Tomi leírta első betűit egyedül:

 

O, P, a, m, A, i és sok-sok O (egy egész oldalnyi és még a másik oldalon is :)

Thomas wrote his first letters

 

Valamint a másik oldalon: Tomi táncol :)

And on the other side of the page: Thomas dancing :)

Tegnap este pedig Derek telefonján felfedezték azt is, hogyan kell betűket egymás után írni, és hogyan lesznek azokból szavak, amiket aztán újra el tudunk olvasni!! Annyira megörült ennek, meg annak, hogy utána megnyomtak egy gombot, amivel egy sms-t kültek a telefonomra a leírt szavakkal, hogy kiáltozva ugrált a kanapén. :)

Yesterday he discovered on Derek's phone how to write letters after each other an combine them into words that you can read again and again. He was delighted with this, especially after pressing a button, which sent me a text message with all the words they wrote, so he jumped up and down the couch shouting with joy. :)

Tomi rajzol

Talán végre eljön a rajzolós korszak is? Eddig egyáltalán nem tartozott a népszerű elfoglaltságok közé, nagyon ritkán kérte magától, hogy rajzolhasson, felszólításra is csak kedvetlenül, összecsapva csinálta. Az utóbbi 2 hétben mintha jobban érdeklődne a téma iránt.

Egyik nap ezzel a képpel jött haza az oviból:

 

Derek és én. Tomi elmondása szerint az egyik kislány segített neki, én ezt inkább úgy értelmezném, ő (mármint a kislány) csinálta az egészet, pláne látva Tomi mai rajzait. :)

De akkor is nagyon szép, kiraktuk az új hálóajtóra. :)

 

Derek and me - made with a little friend's help, I think in fact she drew the whole picture...

But we still like it, we put it onto the new bedroom door.

 

Önarckép

Self-portrait

 

Az autónk, benne Tomi és Apa - "Anya nem jött, mert nem volt kedve a városi McDonald's-ba menni." (Yarisunk van, tényleg ilyen buborék alakú)

 

Our car with Thomas and Derek in it, I wasn't going as they went to town into McDonald's, and I didn't want to go. (Thomas told me this about the picture.)

 

Mama és a dínótojások

Mama and the dinosaur eggs

 

Lombos fa, 5 piros almával - mama 5 mackójának, és egy répa mama nyuszijának

Leafy tree with 5 red apples for mama's 5 teddies and a carrot for mama's bunny rabbit.

 

Narancs színű nap ("mert anya, narancssárga is szokott lenni"), és a színes felhők, amiket a nap festett meg

Orange sun and the clouds that were painted colourful by the sun

 

Awesome Walls Dublin -

apa alul, kékkel, ahogy kötéllel biztosítja Tomit, aki felért a legtetejére

 

Derek in blue at the bottom, belaying Thomas, who climbed right to the top.

 

Kultúr-Skype

Minden vasárnap reggel ceremóniával indul. Tomi felébred, bebújik mellém az ágyba, majd 2-20 percen belül bejelenti, hogy nagyon éhes a pocakja, menjünk le reggelizni. A konyhában megkenem a minden vasárnap reggeli Nutellás kenyeret, megcsinálom a kávém és bekapcsoljuk a számítógépet, hogy fel tudjuk hívni mamáékat. Reggeli közben és után beszélgetünk velük egyet, elmeséljük, mi volt a héten, milyen érdekességek történtek itt és ott, játszunk is, viccelődünk a kamerán keresztül, és mama szokott olvasni is Tominak.

A mostani hétvégén mama elmesélte, hogy volt náluk iskolai bográcsozás, egy kis előadással a baracsi néptáncosoktól, valamint volt egy fiú/férfi is, aki subát viselt és karikás ostorral tartott bemutatót. Na de mi is az a suba meg karikás ostor??

A subát elmagyaráztuk, hogy egy nagy szőrös kabát, bunda, amit bárány szőrből készítenek. Képet is kerestünk hozzá a neten:

 

"Anya, ez úgy néz ki, mintha az igazi bárány lenne!!"

:)

 

Képkeresgélés közben mama megemlítette, hogy a betyárok viseltek subát. (Vagy lehet, hogy a pattintgató vendég volt a betyár?) Nosza, keressünk betyárt, mégpedig Rózsa Sándort, merthogy őt már jól ismerjük papa számos kifejezetten gyerekbarát betyárballadájából. :)

 

Rózsa Sándor egész biztosan elképedne, ha tudná, hogy őt a neten guglizza egy 4 éves félig magyar kölök Írországban...

Megcsodáltuk a bajuszát, igen tetszetős, csinos ember volt ez a Rózsa Sándor. :)

Mikor vége lett a beszélgetésnek, akkor még hamar kerestünk karikás ostort is, azt már videón, hogy halljuk, hogy pattan. Ezt a fantasztikus bemutatót találtuk, Tominak is tetszett, és nekem is, nagyon ügyesek a fiúk! (Ráadásul az aláfestő zene éppen Rózsa Sándorról szól. :)

Papáéknál pedig szüret volt az iskolában, illetve csak bemutató a baráti énekkarnak (A zene mindenkié-kapcsolat keretében): most nem éneklés volt, hanem a gimis gyerekek, tanárok hoztak a suliba szőlőt, prést, darálót, és mustot készítettek vasárnap. A szüret témában nem kellett guglizni, hiszen a nyáron megnéztük és lefényképeztük a szőlőt a mamáék gyümölcsöse mellett, Tomi pedig emlékezett, hogy a Babócás évszakos könyv őszi meséje a szüret, így tudta, miről van szó. :)

Hát erre is jó a skype, mi imádjuk, nagyon megkönnyíti a távrokonságot! :)


Every Sunday morning starts with a little ceremony. Thomas wakes up, comes over to our bed and after a few minutes he announces he is hungry and wants his Sunday-Nutella-bread-treat. So we get up, go down, turn on the computer, I prepare my coffee and his bread and we call my parents on Skype. We talk for an hour or so, we share our events from the week, Mama even reads stories for Thomas via the video connection.

This weekend my mom told us, they had a sort of barbecue party in school, where there was a folk dance group performing and a "betyár" - a sort of bandit.

She told us the man was wearing a coat made of sheep skin (Hung.: "suba", see also the first picture above), he had a whip (Hung.: "karikás ostor" - see video above) and did a great show kracking that whip. Thomas didn't know what these words mean, and thanks to Google and Youtube, we researched them. :) We even found the "highway man" (this is how they translated the word betyár) named Sándor Rózsa (see photo of him above), who appears regularily in the songs my dad always sings for Thomas - these are ballads and folk songs about the man. Read more about him here.

We also heard that my dad went to school on Sunday as well as they had a party themed "grape harvest". We didn't need to google that, as Thomas knew exactly how it all goes: he saw grapes growing in Hungary this Summer, and one of his favourite books has a story on harvesting grape. :)

Hálószoba projekt - utolsó (előtti?) rész

Szombaton szereztük egy kisbuszt kölcsönbe, és nyakunkba vettük az Ikeát. Vettünk szekrényeket, polcokat, függönykarnist, lámpát (éjjeli ufólámpát is), új ágyneműt és egyéb irtó fontos házi kellékeket, mint fogkefe tartót, kulcs-szekrénykét, akármit, "cuccokat"). A karnishoz nem volt ezüst záróvég, így fehéret vettünk, és nagyon ügyesen lespray-ztük (hogy kell ezt írni???) ezüstre. Rajtunk ugyan nem fog ki az Ikea anyagbeszerzése!

 

A szekrénysorunk meg a polcaink - és a kék szatyorban A Cuccok. :)

Elég megterhelő volt a beszerzés, de nagyon ügyesen megbirkóztunk mindennel (alig néhány órába telt...), és bár otthagytunk egy vagyont, remélem, a köv. 20 évre letudtuk az ilyen irányú vásárlást. Na jó, 10 év, gondolom, ha Tomi 13-14 lesz, akkor majd frissítjük a szobája bútorzatát, addig nem nagyon szeretnék újra ekkora projektbe fogni...

A függönyt megvettem már a héten, így mikor hazaértünk, fel is szereltük, és levágtam, ma pedig felvarrom. Vagy holnap. :) A lámpa is a helyére került szombaton, meg az ágy is. Este, mikor lefeküdtem a szép kifestett, átrendezett, még üres szobában, úgy éreztem, mintha hotelban lennék. :D

Tegnap pedig egész napos szekrényösszerakás volt a program. Derek azt mondta, lehetetlen, hogy mindent összeszereljünk tegnap. Én erre azt mondtam, áááá, dehogy, simán megcsináljuk! Végül mindkettőnknek igaza lett, ugyan befejeztük tegnap, de reggel 10-től fél 12-ig csináltuk, hát kicsit túlóráztunk, én úgy 7-8 körül szándékoztam szépen leülni és elégedetten szemlélni a (befejezett) munkánk eredményét. (Akkor még tajtékozva szidta Derek a tolójatót, Tomi még egy rajzfilmet követelt, én pedig a 22 fióksín felcsavarozásával küzdöttem. Na de végeztünk, ügyesek voltunk!!

Tomi úgy elfáradt a nagy mesenézésben, hogy még most reggel, háromnegyed nyolckor is alszik. Mondjuk olyan idő is van, esik az eső, tök sötét van, még az utcai lámpák se kapcsoltak le, annyira szürkeség van.

Jöjjenek a képek!!

 

Készül az első szekrény

 

Jöhet a második

 

És a hamradik

(Közben főztem, meg is ettük, ez már úgy 2 fele volt)

 

Szöget adogató inas :)

 

És áll mindhárom szekrény!

 

Tomi és én itt eltávoztunk, hogy ne egész nap mesézzen szegény gyerek, bár ő maga nagyon élvezte. Futóbringára pattantunk, és elmentünk a boltba, vettünk jutalomfalatot és olvasnivalót a szerelőknek, meg a segédmunkásoknak.

 

Az egyiknek tükrös az ajtaja

 

 

Készül az egyik tolóajtó

(Javaslat Ikea szekrény vásárlóknak: a tolóajtó garantált agyvérzés. Ha nincs polipkarunk - legalább 8 - akkor inkább válasszunk rendes nyitható ajtót...)

 

 

Mindeközben a gyerekszobában....

 

A fürdőben....

 

És a nappaliban.

 

(Én voltam a fiók felelős, 8 kisebb és 3 nagyobb fiókot szereltem össze és fel - némelyiket többször is, mert elszámoltam a lukakat a szekrényfalon...)

 

És kész!!

 

Miután már majdnem 11 volt, gondoltunk, fejezzük be, betettük a 6 polcot is, így a szerelés tényleg kész lett.

 

Fénykép 23.30-kor

 

Jöhet a bepakolás!

(Na meg a polcok, akasztók, képek felfúrása....)

We are nearly done with our bedroom project. Last weekend we borrowed a van (thanks, Pat!!), and we went to Ikea to buy all the wardrobes, shelves, etc. It was some mission, but we did it in the end without any major issues. (See picture with our flatpacked furniture and the Ikea "blue bag" with "Stuff" - the most important purchase any time we set foot in Ikea. :) Saturday was only for minor alterations, like putting up the curtains and putting our bed in its final spot. I felt like I am in a hotel when I went to sleep that night in our new bedroom. :)

Sunday was the day for wardrobe building. Derek said, no chance we manage it in one day, I was very optimistic and said we do it easy-peasy. Well, we were both right: we did finish it on Sunday, but we did some serious overtime from 10:00-23:30, basically non-stop. (Thomas was busy watching cartoons in the meantime, only stopping for a lunchbreak and a bit of apprenticeship - see picture of him handing nails to Derek or just supervising the work from a wardrobe :) -, and he also came with me to the shop to pick up some treats as a reward for our heroic efforts.

So the assembling went on and on, Derek read the instructions, did the frames. I was helping, handing stuff, holding stuff, and whenever he didn't need me, off I ran for a bit of drawer-assembly: I put 8 small and 3 big drawers together, and screwed all 22 hinges to their places - some of them several times as I made a mistake counting the pre-set holes...

The worst were the sliding doors. OMG, they are awkward things to assembly and they are an absolute nightmare to hang, unless you are an octopus with at least 8 long arms, or else you both are super strong and can lift the bloody things by one finger... Well, we did it in the end, although at some point I was afraid the doors end up flying through our closed windows. Since we were so late, we even put in all the shelves and drawers and everything, so the pictures with the finished wardrobes were taken at 23.30 on Sunday night.

Nearly done: only the shelves, hooks, pictures are left undone, and of course moving our things back into the room that are currently still in the shed...

Hétvégi Magyar Iskola

Bemutatom iskolánkat: a Hétvégi Magyar Iskolát.

Tomi szerencsés gyerek. (Legalábbis egyelőre, pár év múlva biztos épp az ellenkezőjét fogja érezni. :)) Egyelőre buzgó kisdiák...) Mivel kétnyelvűnek született, két kultúrában is nő fel. Nagyon jó dolgunk van, mert van lehetősége itt Írországban is magyar közösségbe, iskolába járni. Minden második szombaton Malahide-ra megyünk, ahol a könyvtár közösségi termében magyar oktatásban részesülhet, már második éve. Tavaly még kicsi volt, igazából csak amiatt járhatott, mert én is ott voltam a teremben, tanítottam a nagyokat, ő pedig a legkisebbek között volt. Igaz, 1, sőt 2 évvel is kisebb volt, mint a többiek, de nagyon jól érezte magát, szinte mindig örömmel ment.

Az iskolát Ági néni (Majorné Perger Ágnes) szervezi, irányítja, valósítja meg. Idénre több osztályt tervezett, mint a tavalyi 4:

A tavalyi tabló - sajnos kb. a tanulók fele nem volt ott a fotózáson.

 

Óvodások (Timi néni és Eszter néni)
Iskola előkészítő (Ági néni)
1. osztály (Hajni néni)
3. a osztály (Évi néni)
3. b osztály (Judit néni)
Felső osztály (Ági néni)

Tomi az óvodások között van, idén Timi néni a tanító nénije. Második osztály nincsen, tavaly nem indult teljesen kezdő első osztály. Azért van két harmadik osztály, mert két kb. egy szinten levő csoport van, ahol az egyik osztály már 4. éve jár, de ők sokkal kisebbek voltak, mint a másik csoport tagjai a kezdéskor. Így az egyik csoport egy hajszállal előrébb jár, mint a másik, de szinte teljesen ugyanazt tanulják. A felső osztály (őket tanítottam én tavaly) 10-11 év felettiekből áll, idéntől történelmet is tanulnak majd.

Az iskolába járó gyerekek mind magyarok, vagy legalábbis vegyes családba születtek, mint Tomi, mindenki tud magyarul, minden tananyag magyarul folyik. (Egyik anyuka kérdezte a beiratkozáskor, van-e lehetőség néha angol szavakkal, vagy teljesen angolul magyarázni - nincs. Szegényt mereven elutasítottam ezügyben, hiszen épp az a célja az iskolának, hogy magyarul tanuljanak, gyakoroljanak, szinten tartsák a nyelvtudásukat, fejlesszék a szókincsüket, stb. Egyébként nincs is szükség az angolra, miért is lenne, a gyerekek tudnak magyarul, a tanárok pedig egészen biztosan el tudják úgy magyarázni az ismeretlen dolgokat, szavakat, hogy mindenki gond nélkül megértse.)

A tananyag életkorhoz mérten a magyar nyelvhez kapcsolódik: írás-olvasás tanulása, magyar ABC, az olvasás gyakorlásával betekintés a magyar irodalomba, földrajzba, környezetismeretbe, kultúrába, majd 3. osztálytól a nyelvtani szabályokkal való ismerkedés is. A felsősök (idén először indul ilyen osztály) pedig magyar történelmet is fognak tanulni. Valójában egy erősen lecsökkentett otthoni tananyagot tanulnak a gyerekek.

Emellett szervez az iskola kézműves foglalkozásokat is, amelyek magyar vagy itteni népszokásokhoz kötődnek (ugyanúgy megünnepeljük a Halloweent, mint a farsangot, karácsonyt, húsvétot, stb.), tavaly pedig volt karácsonyi és év végi műsor is, amit a gyerekek adtak elő, és nagy sikert aratott.

 

Ilyen lelkes közönség előtt szerepeltek az évzásón az iskolások - a legnagyobbak versekkel, a legkisebbek ovis mondókákkal, énekekkel, a 2. osztályosok pedig Jancsi és Juliska színdarabbal. :)

Nem maradt el a vastaps! :)

Idén én már nem tanítok az iskolában, de megmaradtam "Nemzetközi összekötői" pozíciómban, azaz tolmácsolok, amit kell, kapcsolatot tartok a könyvtárral, ahol az iskola működik, segíteg programszervezésben, ünnepségeken felügyelésben, és helyettesítőként is beállok, ha valaki beteg vagy nyaralni megy.

Nagy szerencse ez az iskola az itteni gyerekeknek, egész biztos vagyok benne, hogy Tomi azért is beszél ilyen szépen magyarul, mert nem csak az otthon töltött nyaralások alatt hall másokat is magyarul, hanem itt is, pláne gyerekeket, ami szerintem nagyon nagy pozitív hatással bír a beszédfejlődésre. Így lehetősége van ugyanúgy belenőni a kultúrába, mint az otthoni gyerekeknek, talál hasonlóságot a mesekönyvekben olvasottak és a magyar iskolában tapasztaltak között, barátokat szerzett, természetesnek veszi, hogy itt is vannak olyan családok, ahol magyarul beszél mindenki, vagy legalábbis a gyerek az egyik szülőjével.

Reméljük, még hosszú évekig járhatnak ide a gyerekek, nagyon köszönjük a tanító nénik munkáját!!

This post is about the Hungarian Weekend School that is operating in Malahide. Children of Hungarian or mixed parents can come here and learn to read and write, study our literature, culture and history. They all speak Hungarian, the aim is not to teach them the language - although some of them definitely need a bit of language support as well. The past 2 years I was teaching in the school as well, from this September I am only helping as a translator/interpretor if we need to deal with any English speaking contacts, and also help out with admin work or program planning if need be.

Thomas goes to the school for the second year now, he is attending the kindergarden group. (There is a pre-school group and a first class as well - these are kids who go to junior and senior infant classes in their Irish schools, and we have two third classes and a class for 10 year olds and older.)

It is a great possibility for these kids to be able to go to a Hungarian school here in Ireland: it is very important that they learn about their heritage and they meet other kids who also speak Hungarian. (English is not really allowed in school, the younger ones, especially from mixed families, tend to switch to English but we always encourage them to use Hungarian, and after a few weeks they all get used to it and give an effort to speak the language.

I'm very proud of Thomas as he is doing great with the language, and cannot be thankful enough to the teachers for making it possible for him to go there. :)

(On the pics a few of our students and the proud and very happy parents taking photos during the play at the end of the schoolyear. I haven't seen so many cameras and so many smiling parents in one small space forever. And the kids did great, no stage fright or awkwardness was to be seen at all, they did their play like little pros. :))

Szabálykövető

Ma rengeteget rohangáltunk. Kaja bevásárlás, kerékjavítás, majd autócsere (lecseréltük egy barátunk kisbuszára a kocsit, hogy el tudjuk hozni az Ikeából a szekrényeket), Ikea, stb. Előre felvázoltam a dolgokat Tominak, csak hogy tudja, ma nem kifejezetten gyerekbarát napunk lesz. A kaja-kerékcsere állomás után közölte, ő megvár minket a kocsiban, mielőtt a kisbuszért indulnánk. Hát, jó. Igaz, nem nagyon szeretjük egyedül az autóban hagyni, de mivel csak annyi időre álltunk meg, hogy kipakoljuk a hűteni való ételeket, kinyitottam neki az autó ablakot, Derek pedig kioktatta, hogy nem szállhat ki az üléséből, nem beszélhet senkivel, ha bármit akar, meg kell várnia, hogy kimenjünk és meghallgassuk. Ezek után bejöttünk az első adag kajával, aztán Derek kiment a következőért, pakolt ki a csomagtartóból, közben meg valamit mondogatott még Tominak. Mondja, mondja, de választ nem kapott. Végül már elég ingerülten:

D: Thomas, nem hallod, hogy beszélek hozzád? Válaszoljál!
T: De apa, azt mondtad, hogy ne szóljak senkihez!!!

:D

Itt pedig az Ikeás vásárlásunk eredménye. Holnap lesz mit csinálni....

 

A leendő szekrényeink, polcaink, lámpánk, egyebek. :)

Today we had a very hectic day. We ran to one shop to the other all day. I outlined the plans to Thomas, so he is not upset we aren't having a child-friendly day. He was OK with the plans, but he said to us, he'd wait for us in the car, while we load the food into the fridge. We are not very happy to leave him alone in the car, but since it was just a few minutes, we agreed. I left his window open and Derek instructed him about how he needs to stay in his seat, is not allowed to talk to anyone, and needs to wait for us if he wants something. We took the first load in, Derek went out to get the rest. While getting stuff out of the carboot, he was talking to Thomas - getting no response. He said rather angrily:

D: Thomas, are you listening to me? I'm talking to you, will you answer me?!
T: But apa, you said I'm not allowed to talk to anyone!!!

And on the picture our purchase from Ikea, our wardrobes, light, shelves and other stuff. :) We will have a very busy day tomorrow...

A Jani...

1.
Vasárnap sétáltunk, Tomi meglátott egy csapat seregélyt egy antennán meg a drótokon üldögélni:

Anya, nézd, a madárok milyen szépen kidíszítették magukat!

2.
Este küzdöttünk a vacsival. (Tomi utálkozott, én meg próbáltam rávenni, hogy egyen, a végén már etettem.) Egy falat kiesett a szájából az asztalra, ahelyett, hogy kézzel vette volna fel, a szájával odahajolt, és próbálta bekapni. Persze a szájában levő cucc szintén az asztalra potyogott. Én épp kezdtem volna szidni, meg szörnyülködni, milyen disznó, mikor ő felmérte a helyzetet (mármint hogy még több kaja van az asztalon), és újra az asztalra borult a szájával, így a maradék kaja is landolt az addigiak mellett. Nagyon guszta volt, nyilván enyhén idegesen rámordultam, meg emelt és kétségbeesett hangon kezdtem előadást tartani, hogy nem igaz, hogy így kell enni, mint egy malac, gondolkozzon már, mit csinál, stb. Erre Tomi sírós hangon, könnybe lábadt szemekkel:

Anya, de a Juhász Jani is mindig ezt csinálja!!

MIVAAAN??? Ezek után megbeszéltük, hogy a "Juhász Jani karosszékben, cigánykártya a kezében, uzsedáré uzsedom" NEM egyenlő azzal, hogy valaki a szájából az asztalra okádozza a kaját.... Hát éljen a kultúra. :) Kicsit elgondolkodtam, miket érthet meg a népdalokból, amiket ő is tud, meg a mesékből, amit nézünk.

3.
Ma pedig kifejtette nekem, egész kacifántosan megfogalmazva (hogy ilyenkor nem tudom felvenni videóra!!), hogy azt álmodta, hogy egy buta bohóc rosszalkodott - szerintem ijesztgethette -, és ő kiabált, hogy anya, anya, rúgd meg ezt a bohócot! És én mint hős megrúgtam. :)

4.
Vacsi közben monologizál, ill. elég egyértelműen 2 szereplős párbeszédet folytat egyedül. Gondoltam, biztos valamelyik meséből tanulta, meg is kérdeztem, hol hallotta ezt. Válasz:

A fejemben volt.

:)

Mit olvasok? - játék

Ez egy netes-blogos-továbbadós játék, amit egy blogon láttam, és megtetszett. Nekem ugyan nem küldte senki, de én azért elloptam! :)

1. Mi volt életed legrosszabb könyvélménye?
Egészen határozottan James Joyce Ulysses c. regénye. Borzalom. És még egy amerikai regény, amit el se olvastam, annyira szörnyű volt, valami "red" volt a címében talán, de nem tudom, mi. És emlékszem, nagyon utáltam a Pál utcai fiúkat, a Légy jó mindhaláligot, és a Legyek urát is.

2. Mi volt az a könyv, ami eddig a legnagyobb hatással volt rád?
Rengeteg! Kiskoromban teljesen odáig voltam az indiános könyvekért. Aztán pedig a klasszikus romantikusok, a Monte Cristo és egyebek Dumas-tól, a Bronte-k és angol kortársaik, az orosz romantikusok, és persze Jókai művei.

3. Olvastál már olyan könyvet, ami komolyan a frászt hozta rád és félelmet keltett benned?
Igen. Bármelyik durvább krimit ideírhatnám, ugyanúgy képes vagyok rettegni egy könyvtől, mint egy horror filmtől. :)

4. Mit használsz könyvjelzőnek?
Bármit, lehet művészi könyvjelző, buszjegy, fecni, hajgumi, sőt, elvetemült vagyok, és még a lapok csücskét is behajtom, ha nincs más.

5. Mikor szoktál olvasni?
A vonaton munkába és hazafele menet, sőt séta közben a vonatig is, a futógépen gyaloglás közben, este az ágyban, és általában minden lopott percben, amikor csak tudok. (Igen, ott is. :) Lásd 18. kérdés)

6. Mi volt az első könyved amit olvastál?
Karl May: Az Ezüst-tó kincse. 7-8 éves voltam, 2. osztály utáni nyáron. Beteg voltam, anyukám vigasztalásképp ebbe kezdett bele, még arra is emlékszem, hogy hol voltunk. Aztán 2 óra olvasás után elment főzni, de addigra én már úgy belefeletkeztem a történetbe, hogy egyedül is folytattam. Emlékszem rá, milyen részegítő érzés volt, hogy egyedül olvasom a szavakat, mondatokat, egy igazi könyvet! Azóta nincs megállás, olvasok!!

7. Puha kötésű, vagy kemény fedeles?
Mindegy. Bár bevallom, imádok régi könyveket a kezemben tartani, ha ugyanabból a kötetből kellene választanom egy fényes vadiúj vagy egy agyonfoszlott, ódon közül, egyértelműen a régit választanám. :)

8. Mit olvasol most?
Nora Roberts - Honest Illusions

9. Hányadik oldalon jársz?
Kb. a közepén?

10. Rajta hagyod a kezed nyomát a könyvön?
Vigyázok rájuk, de nem kínosan. Volt már, hogy leettem, leöntöttem könyvet, és ha pl. valami munkához kell a könyv, akkor azzal sincs gondom, hogy aláhúzzak, jegyzeteljek egy bele.

11. Befolyásol a könyv borítója és/vagy címe az elolvasásában?
Nem kimondottan befolyásol, de mindenképp hatással van rám. Szívesebben olvasok egy könyvet, aminek a borítója passzol a belsejéhez, ugyanakkor van olyan könyv, aminek épp az elnyűtt, esetleg már nem is létező borítója miatt áll közel a szívemhez, mint pl. a szétfoszlott Kőszívű kötetem, az úgy jó, ahogy van!

12. És az oldalszám?
Szeretem a hosszú, több kötetes könyveket! :)

13. Hátralapozol, hogy tudd mi lesz a vége?
Mindig megfogadom, hogy nem, de sokszor előfordult már.

14. Volt olyan könyv, amit többször elolvastál?
Rengeteg, szeretem őket újra olvasni.

15. Ért könyvekkel kapcsolatos baleset?
Nem, de volt egy igen fura élményem a fent említett Kőszívű kötettel. Egy időben az ágyam alatt tartottam, hogy kéznél legyen, szerettem csak felütni, és ezredszerre is elolvasni a kedvenc részeim. Hónapokig ott volt. Egyszercsak eltűnt, hiába pakoltam ki mindent, rendeztem át a szobát, nem volt sehol. Gondoltam, kölcsön adtam valakinek, csak nem emlékszem. Évek teltek el, közben teljesen üresre kipakoltuk a szobát, festés volt, minden volt, ezerszer takarítottam az ágy alatti dobozok meg mindenféle közt, stb. Egy nap benéztem az ágy alá, ahogy kerestem valamit, és ott volt, csak úgy, ugyanott, ahol hagytam. Totál rejtély!!

16. Eladod/elajándékozod a könyveidet, vagy mániákusan ragaszkodsz hozzájuk?
Csak kölcsönadom, nagyon ritkán ajándékozok el könyvet.

17. Még a buliba is magaddal viszed az aktuális olvasmányodat, vagy csak otthon olvasol, vagy esetleg más meghatározott helyen?
Előfordul, pláne ha messze van a buli helyszín, sokat kell utazni. :) Szinte mindig van nálam könyv, sose tudni, mikor akad 10 perc, amikor érdemes elmerülni a sorok közt.

18. Tényleg olvasol a mosdóban?
A kádban nem, wc-n persze. :) A legjobb hely. :)

19. Vezetsz az olvasmányaidban valamilyen rendszert, felírod a megvett/megveendő/elolvasott könyveket, vezetsz olvasónaplót?
Olvasónaplót szerencsére nem kellett vezetnünk, utálnám. Az egyetemen jegyzeteltem, hogy tudjam, melyik könyv miről szólt a sokszáz olvasandó közül. Most először van egy listám.


Erika, játszol te is?? Más is jöhet, de Erikáról tudom, hogy olvas engem is és könyveket is. :)

Hálószoba projekt - 4.

Múlt hétvégén folytattuk a munkálatokat. A fő téma a plafon volt, meg a falak kijavítása, valamint  függöny, karnis, polcok és kislámpa beszerzése az Ikeában.

Hát... úgy is mondhatjuk, hogy annyira nem volt sikeres a vasárnap.

Kezdtük a falak kijavításával, ez volt kb. az egyetlen sikerélmény aznapra.

Utána jött az Ikea. Ott nem kaptunk karnist, mert beszüntették azt, amit a nappaliba vettünk tavaly.

Aztán függönyt se, mert színben egyik se illett a leendő lila falhoz, ill. ami illett, azon vagy gusztustalan virágok voltak, vagy tök áttetsző volt. A polcokat meg a lámpát legalább megvettük, és lett egy nyuszink is. (Ld. előző poszt. :)

Aztán folytattuk itthon. A plafon régi festése csodálatosan lefeslett, kár, hogy nem fotóztam, úgy néztünk ki, mint egy szellemház: lógott a nedves festék cafaktoban, néhol félméteres hosszúságban, nagyon izgi volt. Áááá, nem akartunk felrobbanni, dehogy. Na mindegy, Derek levakarta, a festést pedig elnapoltuk.

Hétfőn este munka után Derek lecsiszolta a plafont, úgy nézett ki utána, mint egy hóember...

 

Itt a lecsiszolt plafon.

Aztán kedden megjöttek az új ajtóink!! Anyukám szülinapja szerencsét hozott, szuperek az ajtók, nagyon tetszenek mindenkinek. Ráadásul szóltam a szerelőnek, hogy tegye őket fel úgy, hogy a falra nyíljanak, egész más lett a tér ettől, nagyobbnak tűnnek a szobák. Végre. :)

 

fürdő

 

Tomié

 

háló

Mikor kész volt, nekifogtam takarítani. Hát... 2 órát porszívóztam a felső szintet - plafon csiszolós és ajtó beszerelős kosz - utána fel is mostam mindenhol, az egész házban. Este pedig még lefestettük a plafont egyszer.

Aztán másnap lefestettem még egyszer a plafont (még mindig gáz, még egy réteg kell), és a falakat is, szegélyeket is, mindenhol. Állítom, a legrosszabb utána kimosni a hengereket meg mindent!

Mikor este az egész napos festés után épp a kád fölött görnyedtem már fél órája, és a hengereket izélgattam, Tomi bejött a wc-re, végignézett rajtam, majd megjegyezte:

Anya. Te nagyon koszos vagy!

(Télleg?? Ne már.)

 

A lila fal - Derek kívánságára, ő szeretett volna egy más színű falat is.

A többi fal ezüstszürke -. igazából nagyon-nagyon halvány szürkés kék, mint a hóesés előtti ég.

 

Csendélet felújításkor

 

Csendélet 2. - nemsokára már a szép új, teljesen kész szoba jön!!

Our next stage in renovating our bedroom. Walls were patched, sanded. Ceiling was painted (old paint peeled off), sanded, painted again, and again and it still needs another coat, our new doors got delivered and installed - finally they open to the walls, not into the room-space - walls were painted., skirting boards also painted. We are nearly at the finish! :)