Evolúció

Tomi mostanában többször is érdeklődött, hogyan lett az ember. Mert addig OK, hogy kell hozzá anyuka meg apuka, de hogyan lett az ELSŐ anyuka meg apuka?? Próbáltuk az ő szintjén előadni a dolgokat (nem a vallási vonalon, hanem a darwinin haladtunk), de nem értette meg, mert újra és újra előjött a kérdés.

Na, ma hajtogatás közben előadást tartottam az ember evolúciójáról, hogyan is lettünk mi a majomból.
Részletesen elmagyaráztam, hogyan és miért állt a majom 2 lábra, ki is próbáltuk, hogy jééé, tényleg messzebb látni így, és tudjuk a kezünket is használni, ha a lábunkon állunk csak, és nem négykézláb.

Tovább vezettem, hogy ha már a kezünk szabad, akkor tudunk botokat meg éles köveket is használni.

És hogy az egyre okosodó félmajom-félember hogyan fedezte fel, hogy a véletlen tűzbe esett sült hús jobb, mint a nyers.

És hogy hogyan lett nagyon hideg "egyszercsak" (=jégkorszak), és hogy olyan okosak voltak, hogy ruhát készítettek, barlangokba bújtak.

És hogy fokozatosan egyre kevesebb szőr lett a testükön.

Itt végére értem a hajtogatásnak, és előkerestük a laptopon a képeket is:


Majomtól emberré




Az éles kő



Vadászat fegyverekkel, és lám, ruhájuk van



Barlangi ősember



Ez a kép nagyon megfogta, hiszen itt gyerekek is vannak. Ezt is megbeszéltük, hogy van, ami azóta is pont így van: a gyerekeket az anyukájuk dajkálja. :)

És felfogta, megértette, teljesen lenyűgözte a dolog. Olyannyira, hogy nehéz szívvel sóhajtott fel:

Anya, azt akartam, hogy ősember legyek....

Megnyugtattam, hogy elég gyakran az. :)))