2012. július 17., kedd

Hoppla meséi nyomán

Magyarországon biztosan rengeteg ovis ismeri a Hoppla meséi című könyvet. Mi amúgy is szeretjük Bartos Erika könyveit, én nem tartom sem gagyinak, sem igénytelennek őket, és a mi szempontunkból tökéletes olvasmány, hiszen amellett, hogy egyszerű, a mindennapi nyelvet használja, amit Tomi így könnyedén megtanul. Én sokkal jobban élvezem, mint Boribont, vagy Szutyejev vidám meséit, hogy a klasszikus "horrorokat", mint Hófehérke, Piroska, stb. ne is említsem. Lassan elérkezik a magyar népmesék korszaka nagy örömömre, de addig is éljen APG, Bogyó és Babóca és Hoppláék. :)

Mikor megtudtam, hogy készült egy könyv Pécsről is, egyből tudtam, nekünk kellene egy ilyen! Pécshez sokszorosan kötődünk, szüleim oda jártak egyetemre, én ott születtem, vannak ott rokonaink, barátaink, és én is oda jártam egyetemre, ott éltem szinte 10 évig, legalábbis a tanév alatt.

Így Ilditől megkaptuk ajándékba Hoppla meséit. Tomi azonnal megszerette, hetekig csak azt olvastuk!

Idén nyáron így elterveztük, hogy a nyaralásba egy pécsi látogatást is beszervezünk valahogy, annál is inkább, mert én se voltam lent 5 éve, és a barátnőmet se láttam szinte azóta. Tomi előre örült, vittük magunkkal a könyvet Magyarországra, készültünk nagyon!

Terveink közt mindenképp szerepelt a Széchenyi-tér a Dzsámival, a Székesegyház, a lakatfal (ehhez még lakatokat is vittünk), a Marcipánmúzeum.

Végül mindent nem sikerült megnézni (a TV-tornyot viszont igen!), de nagyon jól éreztük magunkat, akkor is, ha a hisztiig fáradtunk is néha. :)


Először Annáéknál játszottunk egy nagyot, itt éppen sárleves készül. :)


Miután Marci felébredt, elindultunk várost felfedezni


A Minaret, az első Hoppla helyszín :)


Tomi-Marci-Kati egy régi kútban


A dóm


A dóm kapuja, a szőlővel, gyíkokkal, madarakkal


Tomi nagyon be akart menni. Annyira, hogy a jegyszedő néni beengedett minket tök ingyen. Papa előadást tartott az építészetről, a templom díszeiről, amit Tomi nagy figyelemmel hallgatott. Teljesen lenyűgözte a templom, áhítattal csodálta. Mondjuk egész kicsi kora óta vonzódik a templomokhoz, még a mi itteni ronda vasból készült rettenethez is.


A lakatfal


Tomi lakatja, amit a mi kicsi zöldünkre csatolt. Derekkel 5 éve tettük ide a kis zöldet, és azt, ami rajta lóg. Nagyon örültünk, hogy megtaláltuk!


Minden gyerek tehetett fel lakatot


Dzsámi


Az angyalok - ettől Tomi teljesen lázba jött, hiszen a könyvében is éppen így néznek ki!


A marcipán kaktusz a múzeum ablakában - ez sajnos bezárt, mire mi odaértünk. :(


Elefántos ház


Maci bolt


A babakocsi. Tomi babakocsi rajongó, imád benne ülni, utál sétálni. Marcié a kocsi, nagyritkán belecsüccsenhettek a nagyok is, volt is veszekedés, hogy ki következzen! Marci féltette a járművét, Tomi állandóan pályázott rá, Kati meg szerintem már csakazértis bele akart ülni, ha már a másik kettőnek lehetett. :)


Fagyiztunk is, mint a könyvben az állatkák


TV-torony


A TV-toronyban a dínó kiállítás


Égi fagyi  a TV-torony magaslati kávézójában


Pintér kert, az oroszlán, amitől Cini megijed a könyvben :)




A Pintér kert kapuja tényleg szivárványos



During our Hungary stay we managed to visit Pécs, the town where I was born and where I studied at university. We visited my uni-friend and family, and also our distant but very dear auntie. Thomas has a book written by a very popular children's author, which is placed in this town. He was really looking forward to see everything that we read about so much. It was a short but very eventful trip!

Barackos

Szüleimnek van egy elég nagy gyümölcsöse. (Legalábbis nekünk, magánszemélyeknek, saját használatra bőven nagy.) Épp a nyaralás alatt érett meg a sárga barack, amit lekvárnak és pálinkának el is kezdtünk leszedni. Tomi is segített:




A "bazi sok" barack :)


Mikor végeztünk, túl sötét lett a barackszedéshez, kicsit körbenéztünk a környező földeken. Volt tök, szőlő, más gyümölcsfák, és kukorica is.


Megkóstoltuk a zsenge kukoricát :)))


És láttunk egy szarvasbogár nénit is.


My parents have an orchard just outside the village where my granny lives. Thomas helped us pick apricots. Then also discovered a bit on the fields nearby.

Nyaralás = nyelvi fejlődés :)

Tomi is segített barackot szedni. Mikor tele volt 2 láda és 3 vödör, körbenéz, és tök komolyan így szól:

-Mama, bazi sok van már! - Mama hangosan röhög, majd megfulladunk mindketten a barackfák alatt.
-Mama, a bazi sok azt jelentni, hogy nagyon sok! - magyaráz Tomi rögtön. :))

Hát ezt a Szelidin tanulta. Csakúgy mint a következő szintén igen választékos szófordulatot: "Tuti, hogy az én nagypapám volt!" És: "Tuti, hogy szeretem a palacsintát!"

További érdekességek:

Ma éjjel a pajtában aludtam. (Mikor rákérdeztem, megmondta, hogy a Bob mesterben tanulta a pajta szót. :)

Továbbá egyik nap ezzel jött elő a gyerekszobából: Anya, mit jelent, hogy "más állás után kell néznem"? - ez is a Bobból származik.

Tomi amúgy nagy dícséretet kapott magyarból. A Szelidi nyaralásban volt velünk éppen elegendő pedagógus, köztük óvoda pedagógus is. Többször is megállapították, hogy nagyon szépen beszél magyarul, még egy átlag magyar gyerekhez képest is, nemhogy az ő helyzetéhez képest. nagyon büszke vagyok rá! :)

Boldog szülinapot nekünk!

Dereknek és nekem március végén van a szülinapunk. Szüleimtől idén nagyon jó kis meglepit kaptunk: 2 éjszakás nyaralást kettesben, míg ők vigyáznak Tomira. Ez annál is inkább nagy ajándék nekünk, mert itt Dublinban minimális időt töltünk Derekkel kettesben, hiszen Tomit nincs kire hagynunk.

Így aztán amíg Tomi a Szelidin nyaralt a nagyszülőkkel és a barátokkal, én elmentem Derekért Budapestre a reptérre. Mivel este érkezett, úgy döntöttünk, maradunk Pesten nyaralni. A már emlegetett doki nénim ajánlotta a Hotel Aquamarina nevű hajóhotelt, amely a Római parton horgonyoz.


Derek leszállt a Budapesti kánikulába :)
Derek landed in HOT Budapest

Taxival (ill. airport shuttle busszal) érkeztünk a hajóhoz, mert késő volt, este, nehéz is megtalálni, a reptérről egészen messze van, így volt a legegyszerűbb. Első este csak a parton sétáltunk egyet, ahol élénk éjszakai élet folyik. Meg is állapítottam, hogy öreg vagyok én már ehhez. :) Bezzeg Derek, ő tobzódott. Végül nagy nehezen sikerült kaja ügyben is dönteni, és hamburgert vettünk, akkorát, hogy kettőnknek elég lett volna egy!!


Bp by night - full moon
Csodás telihold volt, kár, hogy nem annyira látszik!


Másnap reggel nagyon korán ébredtünk, 8-ra még Derek is magához tért, és mivel nem akartuk elvesztegetni a szabadságunkat alvással, reggeliztünk a hajóteraszon, és nekiindultunk, hogy megkeressük a HÉV-et és Szentendrére utazzunk.


A szobánk "terasza", és a kishajó, amivel nem sikerült menni


Olvasok reggel 9-kor, és senki se akadályoz! :)
Me reading in the morning, and nobody is intruding! :)


Reggeli
Breakfast

Szentendre szép volt és nagyon meleg, de ez nem zavart minket. Odaérve boltoztunk kicsit (főleg innivalót vettünk a meleg miatt, meg napszemüveget Dereknek), majd leültünk egy cukrászda teraszára, és csodálatos fagyit ettünk.


Szentendre - Derek új napszemcsije meg a fagyi
Derek and his new sunglasses and the wonderful icecream in Szentendre

Utána séta, nézelődés, további üldögélés a Duna-parton, séta, boltozás. Találtunk egy apró múzeumot is, ami egy ukrán művész munkáit mutatta be: mikroszópon keresztül látható miniatűr csodákat készít az illető, tű fokába, félbevágott mákszembe, kristálycukor szemre épít szobrocskákat. Tényleg olyan volt, mint ahogy egy látogató írta: itt jártam, láttam, mégsem hiszem el!








Ausztrália egy fél mákszembe applikálva
Australia - set into a poppy seed cut into half


Így lehetett megnézni a miniatűr műveket
This is how you can see the miniature artworks


Mivel nagy meleg volt, úgy döntöttünk, visszautazunk a hajóhoz, és onnan a helyijáratos kishalyóval megyünk egyet a Dunán. Ez sajnos elmaradt, mert a kishajónak van régi és új menetrendje, ámde egyik szerint sem közlekedik, így lemaradtunk. Nem baj, ültünk a parton, alkoholizáltunk és néztük a hajókat, csónakokat, kajakokat, kenukat, vizisíelőket, meg egy cuki kutyát, aki botot hozott ki a partra (az egyáltalán nem cuki, hanem totál béna és karót nyelt kirakat pasi) gazdijának.

Az esti életről lemondtunk, mivel én besokalltam, lefeküdtem pihenni, Derek pedig önálló túrára indulva kissé bepálinkázott, majd olyan hősiesen csapott le egy bazi pókot, hogy a bokáját majd kitörte. Még jó, hogy nem esett a Dunába. Így az este gyengélkedett, filmet néztünk és próbáltunk nem bosszankodni a baleset miatt.



Hotel Aquamarina

Másnap a terv az volt, hogy a kishajóval megyünk el valahova, ahonnan a Népliget megközelíthető. A recepción nem tudtak okosan eligazítani, szerintük nagyon bonyolult lett volna, főleg egy rossz bokával. Így végül busszal mentünk, amit irtóra sajnáltam, nagyon ki akartuk próbálni a hajót. Na nem baj, majd jövőre. Ezzel véget is ért rövidke gyerektelen létünk, és úgy 2 tájban megérkeztünk mi is a Szelidire. Nem bántuk, Derek azonnal a vízbe vetette magát, és szinte ki sem szállt vasárnapig, annyira élvezte! A bokája is nagyon hamar rendbejött, talán a jódos Szelidi-tó gyógyította meg?



Hazafele még megálltunk Dunaföldváron egy hűsítő italra



Ez mind semmi, Pesten 37 volt este 9-kor!
And in Budapest it was 37 at 9 at night!

 

Derek in the lake :)

Köszönjük Anyukámnak és Apukámnak a szép ajándékot!
Tominak pedig a probléma mentes közreműködést. :)

Happy birthday to Derek and Kata! :)
Derek and me have b-days in March. My parenst presented us with a lovely gift: 2 nights away anywhere, without child! So while Thomas was having fun with his grandparents and friends at Lake Szelidi (see previous entry), I met Derek in Budapest, where we stayed 2 nights. As you can see from the pictures, it was great.
We really-really enjoyed the break away from parenting, we visited Szentendre, which is a lovely little tourist-town just outside Budapest, we sat on the Danube-bench for hours just watching the ships, boats, kayaks, canoes, water skiers go by, sipping a drink and chatting. It was a great break away, we love Thomas, but we do need a bit of time just to ourselves. Thanks to my parents for the present and to Thomas for letting us go!! :)



2012. július 10., kedd

A Nyaralás

Gyerekkorunkban (úgy szinte huszonéves gyerekkorunkig) minden nyáron 4-5 családdal mentünk nyaralni. Voltunk így a Balatonnál, a Zemplénben (itt sokszor visszajáró vendégként), Vas megyében, Csehszlovákiában, de még Erdélyben is. Nagy kalandok és jó emlékek voltak ezek. Mikor felnőttünk, gyakran már társakkal, férjekkel, feleségekkel is mentünk nyaralni, ha csak 1-2 napra csatlakozva is a szülői nyaraláshoz. Mikor megszülettek a gyerekeink, mindannyian úgy éreztük, szeretnénk, ha nekik is lehetőségük lenne nagy csapatban nyaralni. Tavaly a Velencei-tóhoz mentünk 3 családdal, néhány gyerekmentes látogatóval, és 1 napos nagyszülői felügyelettel. :) Talán a rossz idő, talán a tapasztalatlanság miatt, vagy a gyerekek voltak még túl kicsik, az a nyaralás inkább fárasztó volt, mint élmény. Így idén úgy határoztuk, visszük  a nagyszülőket is segítségnek. :)

A Szelidi-tóramentünk, és mondhatom, szuper volt! A pedagógusok szakszervezetének házát sikerült kibérelni az egyik nagymama segítségével. A ház egyszerű, de kellemes volt, a kert tágas a gyerekeknek, a tó alig 20 méterre, az idő forró. Volt nagy jövés-menés, állandóan változott a létszám: voltak, akik kicsit később érkeztek, voltak akik haza kényszerültek beteg baba miatt, voltak, akik csak látogatni ugrottak le, és voltak, akik előbb hazamentek. Mégis mindig legalább 20 ember volt jelen, a legtöbb egyszerre 29 volt, de csak néhány óra kellett volna, és 32-en is összejöttünk volna. :) Szóval megvolt a csapat fíling. :)

A gyerekek tomboltak, rohantak, éltek,  estek, keltek, volt sírás és nevetés bőven! A nagyszülők főztek, elláttak minket, szórakoztatták a gyerekeket, és persze olvadoztak, hogy milyen cukik - hát igen, tényleg azok! :) Mi, a középső generáció meg, kicsit megszusszantunk, kicsit megint lehettünk gyerekek, nem kellett örökösen mindenre felügyelni, észben tartani, megszervezni, elintézni.

Íme a résztvevők:


A három "nagy" :)
Tomi Bálint és Janka


Éjszakai élet


A két rendetlen
Janka és Tomi nagyon egy húron pendülnek. Irtó viccesek és együtt, nagyon hasonló karakterű két kölök, volt a nyaralás alatt nagy bandázás, játék, barátkozás és veszekedés is. :)


Geri
Szupercuki! Tavaly ő volt a legkisebbünk, még csak 3 hónapos volt. Idén már aktívan kivette a részét a bandázásból, a nagyobban nagyon ügyesen bevették őt, ő pedig teljes jogú tagként nyomult velük. :)


A két nagykisfiú
Bálint és Tomi nagyon aranyosan tudnak együtt játszani, köztük talán sose volt még konfliktus - mondjuk ez Bálint szuper természetének köszönhető elsősorban. Bálint a rangidős, óriási szeretettel, odafigyeléssel irányítja a kisebbeket, tanítja őket mindenfélére, de persze ha eszetlenkedni kell, abban is ügyesen példát tud mutatni. :)


Somi, a legkisebb
Szegény néha csak kapkodta a fejét, annyian voltunk, de a fülgyulladásától eltekintve, nagyon jól elvolt, figyelte a nagyokat, hízelgett a papájának, evett és fürcsizett sokat. :) Soha rosszabbat első csapatos nyaralásnak, jól bírta!


Livi látogatóba jött le egy napra csak, ő is jól érezte magát, Janka lánypajtásra és erős konkurrenciára talált benne. :)


Horgászat!


Borcsi
Ő is mindig nyaral velünk. Boldogan vette számba a nagy csapatot, innen oda feküdt, pihent hízelgett, házat őrzött, gyerekeket nyalogatott, élte világát, élvezte a falkaéletet!


A Csapat (egy része)


Lépcsőélet


Kidőltek a fiúk (a harmadik ágyon a képen kívül Janka alszik)


Gergő is kimerült, ő aztán megállás nélkül szaladt, dumált, felfedezett. Irtó mókás, vicces gyerek, rengeteget nevettünk rajta!

In Hungary I have a large group of old childhood friends. Actually our parents started out as friends, growing up in the same town, going to school or to university together. When they married and started families, they kept the circle going, and very quickly us, children arrived to the Group as well. We grew up spending summer holidays together, visiting each other frequently, having birthday parties, etc. Two of us "children" as we still call ourselves, even got married and ended up starting the 3rd generation in the group. :) Now the 4-6 original families have 8 grandchildren already, two more on the way. As I said, every year we spent a week or two summer holiday somewhere together: away in the mountains, at Lake Balaton, even aborad (Czechoslovakia and Transylvania). These are great memories for all of us, living for a week or two in a large group, sharing house, rooms, tents, toys, parents, siblings, everything. So when we started to have our own families and the grandchildren arrived, we decided, they have to have this sort of adventure too. Last year 3 families rented a house for 4 days (plus others of the "children" came along for a visit or a night). The holiday was Ok, but not great, maybe we were too ambitious with 4 rather young kids, maybe the group wasn't ready for it, the weather was really bad, too. It wasn't a bad experience, but not good either, although I'm sure the kids had fun.
So this year we thought, we try a different way: all 3 generations together. I have to say, we succeeded in every suspect! The lake (Szelidi-tó), where we stayed, was simply great, wheather HOT (38-39 degrees), the house (rented by one of our Grannies from the teacher's society in my home town) was perfect for us, and the group was really like a big family together. The little ones (6.5, 4, 3.5, 1.5 years and the youngest 10 months old with a yet-to-be-born little one as the 6th) had great fun - except poor youngest one who developed an ear infection -, they were all the time busy in the garden, down at the lake, running, playing, messing, having fun. Our parents looked after the cooking, and entertained the grandchildren, so us, "poor exhausted middle generation" :)) got a nice break too.
On the pics you can see our little precious ones (especially on Thomas and Janka's picture, where they covered themselves in apricot and they made funny faces - they are just darling adorable angels, aren't they??). Bálint, the oldest is definitely the leader in every sense. All the younger ones adore him, listen to him, he is so good, so nice to them. Very patient as well. He teaches them both proper things and being a real messer. :) Thomas and Janka (Bálint's little sis) are very similar characters, also closest in age, they are so cute together. They get on really well, although there were a few disagreements, but they wouldn't be kids without those. Geri, the little one with dark spiky hair is a great little man. He is full of energy, laughter, mischief, he was the clown of the company! The bigger kids took him in no problem, they considered him an equal companion, the age difference didn't matter at all. Our youngest, Soma fit in well too, the older ones tried to mind him, look after him, and he was all eyes as he tried to take in everything. I'm sure next year he'll be a fully active member of the gang as well. We had a visitor too, whose father belongs to us "children" as well, and whose granny spent the week with us. She is nearly 3, her name is Lívia. She brought along her parents, her also yet-to-be-born little sister, and I hope she spent a lovely day with us too.
Derek found the holiday great too, fortunately most of my friends speak very good English, so he had someone to talk to. He swam a lot and enjoyed fishing and of course the sun and heat. :)
Our dog Bora came along too (of course), she was delighted, when we arrived and she found all the group there, who she knows and likes very much. She spent her days resting, asking everyone for food or tummy-tickles, and had great fun.
On the last pics a few of the Group, on our usual spot on the steps, just an average evening view in our garden. :)
All in all, the Big Holiday was great, we all hope to repeat it next year again!

2012. július 1., vasárnap

Medence parti

Tegnap megint fürdőztünk a szomszédoknál. Az első pár alkalommal Tomi nem mert a nagyob medencébe bemenni. Usziban is voltunk azóta, az viszonylag tetszett neki, de kétszer elmerült, attól nagyon megijedt.

Tegnap viszont sikerült őt becsábítani a nagyba is. 4-en próbáltunk eredménytelenül,végül a házi gazda János bácsi járt sikerrel. Tomi kicsi baba kora nagyon jó barátságban van János bácsival, vele egyből be is ment a vízbe, és onnantól nem félt, de azért jobban élvezi a jacuzzit, ami neki vállig ér. :) A 130 cm mély nagyobb víz neki még ijesztő.






Itt van Ibolyka doktor néni, akinek az Elda medál készült. Örült neki!


We had another pool party yesterday. Thomas went into the big pool as well! :)

Mama csillaga

Kivételesen nem Tomikáról van szó. :)
Anyukámnak készült ma ez a kicsi csillag.



This little star is for my mommy. :)