Gyöngyös túrák Ewával - Végállomás!

Múlt héten itt volt nagymamám és nagynéném. Nagynéném, Évi, megkívánta tőlem a gyöngyfűzést már tavaly. Ügyes kezű volt mindig is, virágkötészként dolgozott, otthon pedig varrogat, hímezget, kötöget. Így a gyöngyözés se megy nehezen neki.

Eszembe jutott, meglephetném néhány gyöngyös feladattal, mintával és a hozzávalókkal. A neten keresgélve bukkantam rá Ewa mintáira, amiket az elmúlt hetekben kipróbáltam, megfűztem, fel is tettem ide.

Évinek kis egységcsomagokat állítottam össze a hozzávalókból, vettem neki pár cső 15/0-ös, 11/-es és delica gyöngyöt, kinyomtattam a mintákat.

Mikor eljöttek meglátogatni, akkor pedig megfűztük együtt az első (és eddig a legnépszerűbb) mintát, az Eldát

Így volt:

Évike böködi :)

Már félig kész

Itt már csak az utolsó lépések vannak hátra

Évi keze-munkája :)

A kis csomagocskák és az első kész ékszer

 Ewának ezúton is nagyon köszönjük a lehetőséget, a mintákat! Nagy örömünk volt mint az előkészületekben, mind pedig a fűzésben! Évi azóta megfűzött még kettőt, majd lefotózom, ha megint találkozunk! :)

Remember the beading tour with the patterns of Ewa? Well, here is, why I had that project. My auntie likes beading too, so as a surprise, I prepared little packs of beads for her, each for a pattern of Ewa's jewels. When my auntie and granny came to visit, we made the first pendant, Elda, together with my aunt. Here you can see the project and the results. :) Big thank you to Ewa for providing the beautiful patterns!

Mama fotóz :)

Tomira sikerült rábeszélni ezt a fejkendőt, ami a nap miatt szükséges. A kalapját nem nagyon szereti. Anyukám csinált róla egy csomó képet Dereknek. :)

Photo series for Derek, made by my mom. Thomas and his pirate bandana. :)

Műalkotás

Tomika rajzol. :)
Nem nagyon szeret rajzolni, igazat szólva nem is egy őstehetség. Ebben egészen biztosan nem örökölt semmi művészi gént, pedig a dédipapája, nagybátyám, egyik nagynéném és főleg az unokahúgom tehetséges rajzolók, fesők, művészkedők. Apukája is jobban rajzol az átlagnál. (Én nem. Nagyon nem.)
Szerintem Tomi nem rajzol az átlagnak megfelelően 4 éves létére. Nem is szeret egyébként rajzolni, magától szinte soha nem ül le. Az oviban minden nap van rajz, festés, színezés, egyéb, mégsem a kedvence egyik tevékenység sem. Meg is fogalmazta, a feje kigondol valamit, de a keze nem azt csinálja. Ismerem ezt az érzést: a fejemben látom én is, amit papírra vetnék, de a kezem nem azt rajzolja, amit szeretnék.

Lerajzolta Papát és Borcsit, íme a műalkotások:

Ha a rajzolás nem is megy, az írás igen, anyukám előírta neki, hogy papa, ő meg addig próbálkozott, míg jól lemásolta. :)

Ez Bora. (A nagy üres karika az csak a próba, azt elrontotta, otthagyta.) A két legkisebb karika a szemek, a fejben vannak. A tarkójából állnak ki a lábak (mondjuk legalább 4 van, azt jól csinálta - bár lehet, hogy a képen Bora hanyatt fekszik kitekeredve, ahogy szokott??), a fej nyaki részén a vakarás a füle, a másik füle meg a sötétre satírozott rész balról. Az a hosszú hegyes lefele a farkincája. Hát ez ilyen lett. :))

Thomas drew pictures of his grandfather and our dog. Papa looks like a person at least (note the writing, my mom wrote it down for him on a piece of paper, Thomas copied it rather well), poor Bora is not very recognisable. The big bubble is the first attempt, which failed, so Thomas tried again. The 2 tiny circles are the eyes, in the head correctly. The four lines at the back of the head are the legs. (Maybe Bora is lying on her back with legs all over the place in the air??) The scribble at the neck is actually an ear, and the darker red spot on the left is the other ear. Then he remembered the tail and he drew that long big triangle. :) He is not the best drawer, certainly did not inherit any artist genes, although we (not me...) have them in the family. He is rather like me, as he put it himself: His head thinks of something but his hands draw something different. :)

Az Papa

Tomi kicsit furcsán beszél néha magyarul, érdekes megfigyelni a nyelvi fejlődését, néha teljesen szokatlan hibákat ejt az angol gondolkodás miatt, nagyon ritkán ugyanaz a nehézség, mint a Magyarországon élő gyerekeknél (szemüGEV, kaCIKa bogár,baraKC), néha pedig az ómagyar nyelvhez hasonlatosan használja anyanyelvét. Emiatt minden határozott névelőnél "az"-t mond. Nagyon viccesen hangzik, mikor ilyeneket mond:

Mit csinál az Papa az gyerekekvel az iskolájában, amikor megtanítja őket? :))

Az Papa és az Tomi tegnap reggel madarakat lestek, mielőtt szegény Papa elment érettségiztetni.

Társas

Tomi szeret társasozni. Idén elég nagy már, hogy az én régi társasaimmal is tudjon játszani, elő is vették a libás játékot és játszottak vele, élvezte mama és Tomi is. :) (A szerelőszemüveg természetesen elengedhetetlen volt.)

Thomas is old enough now for my old board games. The goose-game was one of my favourites. :) He (of course in goggles) played with his Mama. :)

Kiskutyám ♥♥♥

Szombaton megérkeztünk Magyarországra. Borcsika is feljött elénk a reptérre. Nagyon aranyos volt, bújt hozzám, hosszasan sírdogált, hízelkedett, boldogan jött velem vissza a kocsihoz. Miközben szereltük be a gyerekülést, tettük el a csomagokat, Bora követett, nézett, csóvált, olyan édes volt, rég örült már nekem ennyire! Kis érzelgős lett  a betegség után. Nagyon sovány, lefogyott sokat, és mivel az ízületei nagyon rosszak, a lábai gyengék, meg kellene tartani ezt a ballerina sújt, ne terhelje szegény a fájós lábakat.
Ezen túl amúgy a kedve jó, sőt, nagyon jó, nagyon intenzív. Mintha a nagy baj után máshogy élné meg a dolgokat. Nyugodtabb (vagy csak gyengébb?), békésebb, és nagyon szeretet éhes. Na és kaja éhes. :)
Szombat este magán kívül volt az örömtől, már attól féltünk, rosszul lesz, teljesen turbó volt, mikor hazaértünk, és elhitte, hogy tényleg itt vagyunk. Azonnal kinyittatta velem az összes táskát, beleturkált, vinnyogott, ugrált, topogott, végül kínjában ellopta Tomi tolltartóját, annyira fel volt dobva, és nem tudta, mihez kezdjen. :) Kapott falatkát is, egész este a spájz előtt dekkolt, hogy adjak még neki. :)
Az extatikus roham (remegett az izgalomtól, annyira igyekezett, turbult, hogy többször elesett a fájós lábaival)  2 órán át tartott, addig engem követett, zaklatott, nyalogatott, sírt nekem, hanyatt vetette magát, tolta magát a kezembe vakarászásra, mindent megtett, hogy vagy adjak még finomságot neki, vagy simogassam, lehetőleg mindenhol és 10 kézzel.

Szombat óta Borcsi némileg lecsillapodott, bár ma reggel például arra ébredtem, hogy az ajtómat kaparja, vinnyog. Szeretet és simogatás hiánya volt, bejött, leült az ágyam mellé és vakargatni kellett.

Borcsika ma megszépült, körmeit levágtam, megfürdettem, fülét kipucoltam, így a tiszta ágyába (amit 2 napig mostam, váltásban a több takarót, párnát, mindent - szegény anyukámkeze el van törve, nem tudta kimosni, apa meg éjjel-nappal érettségiztet, még jó, hogy jöttünk :) végre tiszta kutya kerülhet. Még csak nagyon zokon se vette a fürdést, borzasztóan sajnálta ugyan magát az ágyban, de utána elégedetten jött-ment dörgölőzött, örömmel vette, hogy törölgettem. A fültisztítást is hosszan tűrte, néha mártír fejjel tiltakozva hanyatt feküdt, hogy ne férjek a fülekhez, de végül sikerrel jártunk. Csinos Borbika azonnal be is telepedett a spájz elé, gondolta, neki onnan jár vigaszdíj ennyi zaklatás után. :) Kapott is.

Drága Borcsikám:

Bora tisztán, várja a törölgetést

A vállán a folt fenyőgyanta, hiába mostam, az nem jött le :)

Tiszta Borcsi, hasát sütteti :)

Borcsi recovered well after a very bad and long illness. She was close to dying for 2 weeks. Now she is all well, the illness left her weak, but she is happy, cheerful and very cute as always. She got a bath today, so she is all pretty now. My dear old girl. ♥♥♥

Gyümölcsös és pancsi

Megérkeztünk Magyarországra!
Az út eltelt, néha kicsit nehézkesen. Tomi nem aludt egy szemet se, az autóban se hazafele, csak dumált, örült mindennek, főleg a nagyszüleinek. Mikor megérkeztünk, teljes extázisba esett és egyik játéktól rohant a másikig, motorral, bicajjal száguldozott a töksötét kertben. Papának sétálnia kellett vele a bokrok közt. Alig lehetett becibálni, bár mama paradicsom levese azért hatott. Nagy nehezen ágyba dugtam végül, el is aludt 5 perc alatt.

We arrived in Hungary! Thomas was very excited to see his grandparents, and especially his toys and stuffs, he drove up and down in the dark garden on his bike, and played with another toy every 2 minutes. :) It wasn't an easy job putting him to bed. :)

Reggel Dédi mamához indultunk, délelőtt cseresznyét, meggyet, barackot szedtünk a gyümölcsösben. Jó meleg volt, 28-30 fok, imádom! Ez a tökéletes idő nekem, egy cseppet se kínzott a nap.

Today we went to Great-Granny, and we picked some cherries, sour cherries and apricots in the orchard. It is warm, 28-30 degrees, I love it, this is my weather!

Képekben:

Tomi kapott egy sípot Déditől. Ezt fújta egész nap non-stop. :)

Thomas got a whistle from G-Granny, he was blowing it all day. :)

Tomi kukkolja a Dunát és az Alföldet :)

Thomas checking out the Danube and the lands beyond :)

Estefele pedig a szomszédok hívtak át egy kis pancsikálásra. Van egy mély medencéjük is, először abba mentünk bele, az nagyon hideg és ijesztő volt Tominak, csak csimpaszkodott belém. Így átmentünk a jacuzziba, az már kedvére való volt (buborék nélkül), hamar feloldódott, és ugrált, ficánkolt. Pár nap, és a nagyba is belemerészkedik majd. Úgy kellett kiparancsolni a végén, már lila volt a szája és vacogott. :)

In the evening our neighbours invited us for a splash in their pool(s). They have a deeper pool, which Thomas found frightening and cold, so we went into the jacuzzi (strictly no bubbles!!), and he soon loved it. I had to throw him out of the water in the end, his lips were blue and he was shivering but still loving it! :)

Hurrá nyaralunk! - Happy Holiday! :)

:

Dublin 15:30

Budapest 19:25

Gyöngyös túrák Ewával 9. - Roden

Na, ez megint a futottak még kategória lett. Megint csak a gyöngyeimmel volt gond, nem részletezem, az eddig is leírt méret, szín és típus bajok, hát ez lett az itthoni készletből.
Ezt a medált amúgy elég bonyolultnak találtam fűzni, nem állt kézre a minta, sokat küzdöttem vele, még fejteni is kellett, amit pedig kifejezetten utálok.

Lehet, hogy a damil a hibás - elfogyott a Fireline szupercérnám is, rendeltem is egyből 2-t és már úton vannak Magyarországra. Először damillal próbáltam fűzni, hát teljes kudarc. Tekeredett, csomósodott, kunkorodott, nem láttam, kicsúszott, becsúszott, az idegbaj kerülgetett. A medál felétől visszabontottam ugye az egészet, és másodszorra cérnára fűztem. Ezzel valamivel jobban ment, de összehasonlíthatatlan a Fireline minősége, kezelhetősége, imádok azzal dolgozni! Alig várom, hogy megérkezzem majd kedves fűzőszálam. :)

Ennek a medálnak a végső színharmóniája sem tetszik, lehet, hogy nappali fénynél kellene kiválogatni a gyöngyöket hozzá? :)

Roden az utolsó projektem Ewa gyöngytúrájából, hátra van még a túra végállomása, de a jelentés arról majd csak Magyarországról érkezik. :)

Ewa, még egyszer köszönöm  a mintákat!

My last stop in the Ewa tour. Only the finish is left, but I'll write about that from Hungary. :)
This pattern is called Roden, and although I'm not disappointed with my result, I want to try making it again in different colours, as something is not right about them, when they stand together. The problem might be that I picked the colours at night, not by natural light. It was good practice anyway, thank you Ewa!

Gyöngyös túrák Ewával 8. - Réta

Amikor minden félresikerül...
Ezzel a medállal nem jártam szerencsével. Az eredeti nagyon szép, az enyém meg egy otromba csúfság lett... Otromba, mert a cseppjeim nagyobbak, mint kellett volna (kéne egy tolómérő, állandóan bajban vagyok, hogy mekkorák is az innen-onnan beszerzett gyöngyeim!), a színek valahogy nem passzoltak össze, nem volt 3 mm-s csiszoltam, és ebben a medálban a vállalkozó szellemű helyettesítésem (szalma gyöngy) egyáltalán nem jött be.

Hát mindegy, egyelőre megtartom, hogy na ilyen, amikor nem jó gyöngyökből fűzöm, és jövő héten veszek hozzá Pesten gyöngyöket.

Ilyen lett:

When all fails... No right size or type beads, bad colour choice. My pendant is big and unattractive, the original is delicate and lovely. Well, this is the good example, how NOT to make Réta pattern. :) Roll on next Friday, bead shops in Budapest, here I come!