Március 15.

Idén sem felejtettünk el megemlékezni március 15-éről és az 1848-as szabadságharc eseményeiről, jelképeiről.

Kinyomtattam pár kézműves ötletet, Tomival színeztük, rajzoltunk.

 

Huszár, egyik oldalon kék mentében, a ló lábai és a huszár karja mozgatható

 

A huszár másik oldalon piros ruhában feszít

 

Jelképek

 

Jelképes forgó (sajna nem forog, de nem baj)  

Zászló

Kisdobos

Idén több dalt is meghallgattunk, énekeltük:


Jól van dolga a mostani huszárnak
Süvegemen nemzeti szín rózsa
Kossuth Lajos azt üzente
Huszár gyerek, huszár gyerek


Aztán megnéztük Petőfi Sándort, ahogy elszavalja a Nemzeti dalt a múzeum lépcsőjén, majd pedig meg is hallgattuk a youtube-on a megzenésített verziót.



Tomi persze semmit se értett, csak megörült, hogy magyar zászló van a koncerten. (Nem tudom, milyen koncert volt, több előadó énekelte együtt a dalt, én nem ismertem őket, elég bénák voltak, kivéve Varga Miklóst, aki azért ki tudja ereszteni a hangját, hát a másik három énekes elbújhatott mellette). Mindegy, meghallgattuk, majd pedig szépen sorról sorra megbeszéltük, hogy mit is akart Petőfi?? A végére legalább a refrén nagyon ment már! :)

Olvassátok ti is!

Petőfi Sándor: Nemzeti dal

Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idõ, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! –
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak õsapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordtunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

(Pest, 1848. március 13.)

Ma pedig feltűztük a kokárdáinkat. :)

És ebédre hazafias saláta:

Mi így ünnepeltünk. :)

UPDATE:

Utólag elkészült a paripa is a huszáromnak. :)

Keménypapírra lófejet rajzoltam, Tomi kivágta, rátűztem a füleket, kilyukasztottam a nyakát végig. A parkban szerzett botra pedig zseníliadróttal rögzítettük a fejet, ez lett a sörénye is. :)
(A frizura már a holnapi Patrik nap előzménye. ;)