2012. december 29., szombat

Bora mostanában

Nagyon jó volt találkozni Borcsikával, annyira aranyos, olyan jó kutya! - már amikor nem kibírhatatlan. :))) Beagle, na, mást nem is várunk tőle. Csupaszív, bújós, aranyos, kedves, de mérhetetlenül falánk, ilyenkor visít, tolakszik, szuszog, prüszköl, nyávog. Persze mindenben részt kell vennie, fel is háborodik, ha valamiből kimarad, ilyenkor is nyávog, vagy rombol. :) Az, hogy lassan 12 éves, nem akadályozza meg abban, hogy 1 éves lüke kölök módjára viselkedjen...

Az újdonság: Bora félig megsüketült. Nyáron ugye nagyon beteg volt, 2 hétig is élet-halál közt lebegett, máig nem tudjuk, mi volt a baj. Az állatorvos szerint több dolog is lehetett. Nyilván kezelte, ahogy tudta, és az egyik gyógyszer várható mellékhatása volt a hallás csökkenése, vesztése - meg is történt. Kicsi ár ez annak fejében, hogy él... Vicces szegénykém, egyáltalán nem hall bizonyos hangokat, engem és Tomit pl. nem hallott, csak ha üvöltöztünk neki  (vagy Tomi csak úgy általában is szokott). Apukámat hallja néha, de pl. az utcán úgy kell ordítani neki 2 méterről is. Emiatt én el se engedtem, apa is ritkábban szokta, a mezőre pedig nem mehet Bora többet, még az autó dudát se hallaná többszáz méterről.  (Arról nem beszélve, hogy bár a lábai rendben vannak, azért nagyon sérülékeny, gyenge, és nem fogná vissza magát, ha vadászni kellene...)

Ami viszont nagyon érdekes, anyukámat (akinek nagyon hasonló a hangja az enyémhez) majdnem mindig hallja a kutya! Főleg, ha anya szidja - elég gyakran, mert Borcsika nem is lenne Borcsika, ha nem kellene folyton rászólni valamiért. :)

Hát ez van, ennél nagyobb baja ne legyen...

Borcsi otthon várt minket, teljesen kómásan ébredt, mikor a reptérről megérkeztünk. Alig fogta fel, mit lát, mikor végre megértette, hogy tényleg megjöttünk, akkor gyorsan sírt nekem sokat és nyalogatott megszállottan, majd beindult a nyisd-már-ki-hadd-dugjam-bele-a-fejem-mit-hoztál-nekem-de-gyorsaaaan-nyissad-mááááár-add-ideeeee!!!!!! gépezet. :)

(Itt is feltűnő volt a süketség: ő éppen a szobában tobzódott, mikor egy kis madár- és Európa-látta finomságot ejtettem a fém táljába - jó nagyot csendült, de Bora nem hallotta meg.)
Esténként imádtuk egymást, reggelente ordibáltam vele, hogy NEM mehet be Tomi mellé az ágyba, majd mikor Dereket felfedezte, azonnal bebújt mellé, és aludtak édesen együtt, volt ám hortyogás.... Napközben is többször is, lelkes alvótársak. :)
Karácsonykor persze ő se maradhatott ki, készült róla csontos fotó is, de annyira bemozdult, hogy használhatatlan. Derek telefonján megnézem majd még, hogy van-e valami jobb neki.


Itt még keresi a sajátját, majd megszerzte, és elvonult rágni


Itt már megrágta, amit akart, és viszonylag lenyugodva társasági életet él, egyik simogatószolgától a másikig vándorolva - természetesen a legón át-keresztül, hol máshol, Tank Aranka. :)


Itt nagyon segített Dereknek reklámújságot olvasni. :)


Ölbe Borcsi :)


Szemmel láthatólag szenved...

A reptérre felkísért minket, mint mindig - jobb így neki, így sokkal kevésbé stresszel, mintha nem jöhet. Fekszik szomoró fejjel a csomagok közt pakoláskor, jön kicsit lemondóan, de nagyon iparkodva, le ne maradjon. Kiszállunk a kocsiból Pesten, akkor egyet szusszan, jól megnéz magának,mintha gondolná, hogy "na, menjél, már megint..." és elmegy sétálni valakivel. Mikor anyáék kijönnek nélkülünk és hazaindulnak, szomorkodik, de messze nem úgy, mint amikor ott kellett maradnia a lakásban, és úgy mentünk el.

Mióta visszajöttünk, elemében van, egyik alkalommal, hogy egyedül maradt, ellopott egy másfél literes cseresznyelét, kirágta, és elérasztotta vele az egész előszobát, főleg a párnáját. Anyukám kicsit nem örült....

Tegnap pedig szintén egyedül maradt, volt egy adventi koszorú - már nincs... Elintézte. Mondjuk én is megsértődnék, ha nem vinnének el egy névnapi buliba, ahol csupa olyan ember van, akiket szeretek és még egy tonna finom kaja is. :))

Szóval Bora jól van, főleg a nyári eseményekhez képest. Fizikailag meglepően jól, lelkileg is, kiegyensúlyozott, vidám, turbó, mint volt, intenzív mindenben.
Én így szeretem! :)

2012. december 27., csütörtök

Alvós buli

Tomi barátaival sokat bandázunk, mikor otthon vagyunk. Öröm nekem látni, mennyire jól megvannak, nagyon aranyosan (na jó, néha vadállatként, de nagy egyetértésben) eljátszanak, jó kis csapat, és olyan kedvesen, ügyesen fogadják be az egyre bővülő extra főket, akik esetleg még kicsik, babák, stb.

Tomi másfél éves volt talán, mikor először ott aludtunk Lucáéknál, nagyon jól sikerült, közös játék, vacsi, fürdés, mese, elalvás, reggel pedig fergeteges ugrálós vadulós ébredés. Igazi szuper gyerekparti. :)

Nyáron elmaradt az ottalvós - mert 1 hetet együtt nyaraltunk, gondoltuk, az elég. Hát, Tomi azóta is nehezményezi, hogy nem alhatott Bálintnál. :) Így nem volt kérdés, ha össze tudjuk hozni, akkor lesz ottalvós buli karácsonykor. :) Szerencsére Luca befogadott, így 26-án este mentünk is. Nagyon készült a három gyerek: most először aludtak Janka szobájában együtt mindannyian. :) (Eddig Janka egyedül aludt, a két fiú meg Bálintnál, hogy aludjanak is...) Este jól lefárasztották egymást, vacsoráztunk, fürödtek, meséltem, és rájuk csuktuk az ajtót. Viszonylag hamar el is aludtak! Mi anyukák meg éjfélig osztottuk az észt az asztal mellett, az apukák meg valami humor műsort néztek, aztán kidőltünk mi is.


Gyagya vacsi a gyerekasztalnál


Fürcsi, már alig férnek el ahhoz képest, amikor az első ilyen fotó készült róluk!


Fiúk nagy gonddal mesét választanak


Nem gyászmesét olvastam, csak az APG-ben épp az egyik veszekedős rész volt, feszülten és komoran hallgatták. :)


Ez már reggel volt. Fél 8 fele ébredt a két fiú, együtt elmentek klotyóra :))), majd Bálint olvasni tanította Tomit, suttogtak az ágyban, hogy Janka fel ne ébredjen, annyira aranyosak voltak! Aztán meg egy szörny jelent meg reggeli előtt!


Szörnykukac 4 lábon :)


Elmaradhatatlan bigyó reggeli


Tízórai, ez már egészségesebb volt :)


Itt mit problémáztak... 2 székre kellett 3-an felülni, sikerült őket rábeszélni, (10 perc alatt) hogy toljuk össze, úgy majd elférnek. Erre mindkét kicsi Bálint mellett akart ülni. Szerencsére Bálint rendes, és szó nélkül közéjük ült, még jó, hogy valakinek esze is van a csapatban. :)


Itt meg már bunki épül


Megint szuperül éreztük magunkat, köszönjük szépen!!!!

2012. december 26., szerda

Gyöngyös

Ildivel mindig saját készítésű ajéndékkal is meglepjük egymást.

Idén édes kis hímzett díszeket kaptam tőle (fotót pótolom majd), én pedig egy előre megrendelt és egy meglepi ajándékkal készültem.

Ildi táskalógót kért, bogyósat, hosszút, ilyen lett:



A meglepetés pedig kudarcba fulladt. :( Tiszi Madra mintáját akartam megfűzni egy hozzáillő fülivel (amit meg Mézesmamánál találtam), de amikor nekikészülődtem a fűzésnek, meg kellett állapítanom, hogy egy szín híjján az ÖSSZES 8-as és 15-ös gyöngyömet Dublinban hagytam. :( Végül megfűztem, a minta nagyon tetszik is, de a színek, amik rendelkezésre álltak, irtó rondta végeredményt adtak. :( Így oda se adtam, megegyeztünk, ha Ildi jön ki februárban, megkapja utólag. A füliket megfűztem, aranyosak lettek, és biztos vagyok benne, hogy le is fotóztam őket, de sehol nem találom a képeket. Majd pótlom, ha meglesznek.

És főleg ha megjön a fűzős pakkom, amit meg otthon hagytam Magyarországon, benne az összes tűmmel, fűzőszállal, mindennel. Ehhh.....

2012. december 25., kedd

Nagycsaládi karácsony

December 25-én mindig a nagymamámhoz megyünk. Ebéd, ajándékbontás, családozás unokatesókkal.
Most is így volt ez. Jól sikerült, szerintem mindenki jól érezte magát, mama pedig isteni ebédet főzött a kedvünkre: húslevest Tomi miatt, tepsiben sült krumplit, rajta töltött csirkecombokkal nekem meg az unokaöcséimnek, francia salátát a kívánságomra, krémest a legnagyobb unokaöcsémére. Még jó, hogy ennyien vagyunk. :)


Unokatesóim


Húsleves


Telefonnézegetés meg hóemberevő szörny


A Villogó Óra. 
Julcsi meg Tomi kaptak ilyet (Dédi)mamától, teljes siker. Semmit nem csinál, csak 3 fény villog körben. (Szerencsére nem zenél!!) 1 hétig ez volt a sláger.


Kis délutáni húsleveske pótlás

Köszönjük a szép napot, megint jó volt (Dédi)mamánál, jövök húsvétkor, négerkockát enni! Puszi Mama!!

2012. december 24., hétfő

Boldog Karácsonyt!


Angyalvárás

24.-én arra ébredtünk, hogy az angyal egy pompás kis fenyőt hagyott az erkélyen! Tomi teljes lázba jött, egész délelőtt várta, hogy az angyal becsempéssze a díszeket is, mi meg díszíthessünk, hogy aztán hozhassa Jézuska az ajándékokat végre.
Még papucsot se volt hajlandó vásárolni (nagy bánatára elszakadt a papucs a mézeskalács buli fergetegében), értünk kellett volna jönnie papával, de ő kerek perec kijelentette: "Én ebből a házból nem mozdulok." Így az angyal csak nagy trükkök árán tudta becsempészni a díszeket, de végül sikerült neki. :)

Fel is díszítettük a fát együtt:







Aztán újabb feszült várakozás: mikor érkeznek vajon az ajándékok?? Eltelt a délután, este, vacsoráztunk, még mindig semmi.



Lementünk a szomszédba Anci mamához, hátha oda megjött már a Jézuska. És igen, ott már ajándékok voltak a fa alatt!! Biztos amiatt, mert ők a másodikon laknak, hamarabb odaért a Jézuska. :)

Végül hazamentünk, és láss csodát!! Hozzánk is megérkezett VÉGRE!












Nagyon örült mindenki mindennek, igazán izgalmas, szép ajándékokat kaptunk!

2012. december 23., vasárnap

Advent 4.


Mézeskalács 2(012)

Lucáékhoz mentünk mézeskalács buliba. Nagyon készültünk, mert tavaly is nagyon jól sikerült a sütő buli, remélem, hagyomány lesz belőle. Idén 4 gyerek és 3 nagymama meg egy nagypapa volt ott, tavaly Dóri és Somi is jöttek, idén Dóri óriáspocakkal inkább kihagyta. Nem is baj, szegény Somi lehet sokkot kapott volna az after partitól :))

Először egészen mintagyerekek voltak a kölkek, szépen szaggattak, díszítettek, időnként futottak pár kört, de teljesen kultúrált volt a légkör.



 
Az apukák eközben csokigolyókat gyártottak a konyhában

 
Megjött Gergő is, először kicsit bátortalanul szemlélt és gyúrkált

 
Aztán felfedezte a sodrófát, amit többnyire rendeltetés szerűen használt, bár volt pár éles helyzet, amikor az arcára volt írva a csibész gondolat: Vajon kit vághatnék fejbe ezzel??

 
Nagyon elégedett volt magával. :)

 
Aztán a sütik a sütőbe kerültek, és indult a vadulás

 
Janka, buli van a szobádban!! - kiáltotta Bálint, és tényleg, a 4 gyerek betömörült, dobáltak, zenéltek, vihogtak, nagyon aranyosak voltak.

 
Tomi több hangszert is kipróbált (Geri meg lelkesen rázta a fenekét a zenére.)

 
Aztán átmentek Bálinthoz, ahol Bálint megtanította a Boci boci tartka örökbecsűt Tominak (én utálom, így nem is énekeljük, de Bálint addig zongorázta meg énekelte, hogy most már Tomi is tudja.)
 
Gergő annyira cuki volt, már a nyáron is aktívan részt vett a gyerekek tevékenységeiben, de most meg teljesen egyenrangú fél volt már, érdekes, a nagyok is tök komolyan beveszik mindenbe, aranyosan vigyáznak rá, de egyáltalán nem tekintik kicsinek.

 
Na itt már lőttek a kultúráltságnak, enyhén majomcsorda fíling volt. :) Tavaly lefotóztuk a 4 gyereket ezen a kanapén, cukin ültek egymás mellett. Hát idén erre futotta csak. :)

 
Gergő részt vesz. :)

 
Gergő megtalált egy csomó üres palackot, azzal dobálózott, hiába volt minden szép szó, tiltás, figyelmeztetés. A nagyok meg vérszemet kaptak, és egymást püfölték velük. :)


 
A két jómadár

 
Valaki kiborított egy virágot is, Janka nagyon háziasan feltakarított. :)

A sírásig fáradtak, nagyon jó buli volt!!
Ja, és a sütik is gyönyörűek és finomak lettek, nem is tudom, készült-e kép, nem volt ilyesmire idő, túl sok volt a szaladgáló gyerek. :)