Április 11.

A költészet napja

Nekem ez a két vers jutott ma eszembe:

Két karodban ringatózom csöndesen.
Két karomban ringatózol csöndesen.
Két karodban gyermek vagyok hallgatag.
Két karomban gyermek vagy te hallgatlak.
Két karodban átölelsz te ha félek.
Két karommal átölellek s nem félek.
Két karodban nem ijeszt majd a halál nagy csöndje sem.
Két karodban a halálon, mint egy álmon átesem.

(Radnóti Miklós)


Radnóti Miklós: Nem tudhatom...

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.
Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.
Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály,
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát,
az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat,
a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat,
s mi föntről pusztitandó vasút, vagy gyárüzem,
az bakterház s a bakter előtte áll s üzen,
piros zászló kezében, körötte sok gyerek,
s a gyárak udvarában komondor hempereg;
és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma,
a csókok íze számban hol méz, hol áfonya,
s az iskolába menvén, a járda peremén,
hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én,
ím itt e kő, de föntről e kő se látható,
nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható.

Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,
s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,
de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,
és csecsszopók, akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.

Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg

Today is the day of poetry in Hungary. I remembered it with two of my favourite poems. One is about gentleness and love and the other is about home, as in home land, my country and the love for it.

Húsvétoltunk

Ma reggel nagy izgalommal ébredtünk (főleg Tomi, én annyira nem izgultam, csak azon, hogy az áthurcolt alvós kellékek, meg a kapálódzó gyerek mellett kiesek az ágyból félálomban). Borzasztóan vártuk a nyuszit, Tomi percenként nézte, jön-e már. Pedig én ecseteltem, hogy a nyuszi későn kelő, nem kell összekeverni a Télapóval, aki az éjszaka folyamán oson be a kéményen, a nyuszi bármikor beugrálhat a kertünkbe, és én valószínűbbnek tartom, hogy később fog jönni, nem reggel 7-kor. Na nem baj, vártuk. És vártuk. Sokat vártuk.

Míg egyszercsak... megláttuk a szobaablakból fentről, hogy valamik vannak a bokrokon, alattuk, a fákon, mindenütt! Na, irány le. :)

A legjobban a Legónak örült(ünk), bár a csoki is eléggé népszerű volt. :)

We did the easter egg hunt. Thomas was very excited, when the easter bunny is coming. He was delighted, when he discovered the presents hidden in the garden. :) The most favourite present was the Lego, but the chocolate is very popular as well. :)

Kellemes húsvéti ünnepeket!

Holnap húsvét vasárnap, már nagyon izgulunk, hogy mit hoz a nyuszi. :)

Készültünk is a húsvétra szokás szerint. Tojást festettünk, én viasszal írtam is, de azokat  a könyvtárnak adtuk ugye, és itthonra még nem volt idő újakat gyártani, így most csak festettek vannak, viaszosak még nincsenek. De majd pótolom. :)

Kalácsot is sütöttünk, anyukám receptje, ide is másolom, amit a skype-on elküldött, még jó, hogy ilyen interaktívak vagyunk. :)

1 kg liszt
fél liter tej
20 dkg margarin
1 tojás
3 kiskanál só
porélesztő 1 kg liszthez
10 dkg cukor


A margarint kislábasban felolvasztod, add hozzá a tejet, langyos legyen az elegy. Ezt keverd hozzá a cukor-só-élesztő-tojáshoz, aztán ebbe a lisztet. Ha jól kidagasztottad és megkelt, formázni kell és egy újabb tojással bekenni. Előmelegített sütőben, kikent tepsiben kb 180 fokon süsd aranybarnára,kb 20 perc,de attól is függ az idő, hogy mekkora formára készíted.

(Fél adagot csináltam meg, nekem a fél kiló liszttel nagyon lágy, folyós lett, felvett simán még vagy 3 nagy maroknyit.)

Képes beszámoló következik:

Tojásfestés:

Kalácssütés:

Tomi segített bekeverni a tojást, cukrot, élesztőt, majd együtt tettük be a hozzávalókat a kenyérsütőbe.

Dagasztás felügyelet alatt. :)

És a végeredmény:

Lükepék. :D

Ezt festette Tomi! :)

Following the traditions, we painted easter eggs, hung them onto an egg-tree for decoration. And baked the bread as you can see on the pictures, it is a sweet dough, very yummy with the easter ham and bolied eggs and fresh spring vegetables.

Könyvtáram

Születésnapomra kitaláltam, milyen jó ajándék lenne egy eReader. Reggel és délután is kb. 40 percet olvasok a vonaton, sokszor még folytatom a 15 perces hazafele séta alatt is. (Igen, tudok járás közben olvasni, és nem, nem esek orra, nem megyek neki senkinek, és nem is üttetem el magam. :)) Hogy közben esetleg lököttnek néznek? Kit érdekel, olvasni jó!) Este az ágyban is szoktam olvasgatni. Imádom a könyveket (mily meglepő, a bloghátteremet látva, nem??), az egyik nagy álmom egy könyvtár szoba, kellemes és kényelmes bútorokkal, padlótól plafonig érő polcokkal, és még egy nagy tágas asztallal, ahol kedvemre gyöngyözhetek vagy csinálhatok valamit, elférek, nem kell minduntalan elpakolnom, nem vagyok senkinek az útjában, és még véletlen se vezet bele Villám McQueen a gyöngyfűző tűmbe, mert bőven van hely neki is.
No, hát könyvtárszobára nem nagyon van esélyem a közeljövőben, és a szerényke kis jelenlegi gyűjteményem már nem tud terjeszkedni a házban, egyszerűen nincs több hely. Sajnálom nagyon, hogy emiatt nem érdemes könyveket hoznom otthonról, mert nehezek, elolvasom őket pár nap alatt, és utána nincs hol tárolnom. Így nem nagyon tudok magyarul olvasni, ami nagyon hiányzik. Az itteni könyvtárakban nincs magyar nyelvű könyv, így mostanáig szorgalmasan kölcsönöztem az angolokat. De mikor eszembe jutott, hogy az eReader jó megoldás lenne a problémámra, egyből tudtam, ez lesz a szülinapi ajándékom. Dereknek is tetszett az ötlet, ez valóban olyasmi, amit napi szinten fogok kihasználni és élvezni, nem hinném, hogy valaha megunom, az olvasást nem lehet megunni!

Így tegnap elmentünk, és megvettük az én kis zsebkönyvtáramat! Már előre készültem, letöltöttem egy jó adag könyvet a canadahun-ról. Mikor hazajöttünk a zsákmánnyal, én egyből kipróbáltam, milyen vele olvasni. Hát, szuper. :) Olvas PDF fájlokat is, de azzal kicsit nehézkes, bár semmi kétség, egy nagyon vágyott könyvet így is elolvasnék. Viszont pár óra alatt kikutattam a neten, hogy tudok PDF-eket "epub" formátumba alakítani, amit viszont teljesen jól lehet olvasni a kis könyvön. Áttölteni nagyon egyszerű a laptopról a könyvre a fájlokat, simán át kell csak húzni, másolni. Tegnap este és ma reggel már olvasgattam rajta pár órát, a szemem egyáltalán nem érzékel különbséget. Beállítottam a nekem megfelelő betűméretet, oldalformátumot, és éppen olyan, mintha egy könyvet olvasnék! :)

Imádom!

Here, my brand new eReader, I can read in Hungarian whatever and whenever I want, I love it!!!

Nyuszikám

Tomi és én beszélgetünk:

-Gyere kiscicám, fürdés!
-Nem a kiscicád vagyok!
-Akkor? Kiskutyám?
-Nem.
-Hát? Madárkám?
-Nem!!
-Akkor Kis lovacskám?
-NEM!!
-Akkor mi vagy, a kisgyerekem? (Itt már várom, hogy rámsüvölt: "Tomika vagyok!!")
-Nem, anya, ne mondjad azt!!
-Akkor ki vagy te?
-Nyuszikád vagyok!!

:)

Hát itt az én nyuszikám. :))

Melt'n Pot

Holnap a munkahelyi csoporttal vacsorázni megyünk. (Egy Melt'n Pot nevű pubba, erről kapta a nevét  a szett.) Megkívántam egy új ékszert.
Hála a gyöngyös lányok ötletelésének, segítségének, el is készült, nagyon mutatós lett!

My newest creation.

Nehéz anyanyelvünk

Tominak nem jutott eszébe az a szó, hogy bugyi. Gondolkozik, töpreng, szemmel láthatólag a nyelve hegyén van. Még azt is mondta, hogy egy ruhadarabra gondol.

Türelmetlenül felkiált: Na!!! Hogy is van ez már megint!

Mindig meglepődök, mikor ilyeneket mond magától. :) Ma az unatkozni szót is teljesen értelemszerűen használta, nem tudtam, hogy érti a fogalmat. Kis okoskám. :)

Margaréta

Anyukám kedvenc virága. Sokáig kerestem megfelelő színű szirmokat, mert tudtam, anyának kell fűznöm egy ilyen virágot! Sajna sima, tejfehéret nem találtam, csak áttetsző, ködös fehéret, de nem baj, így is jó lett. Fehér és ezüst kását, arany teklát a közepébe, és átlátszó kristályokat használtam hozzá.

Anya brosst akart belőle, azt csináltam hát. :)
Puszi, Anci!

This marguerite is for my mom, as that is her favourite flower. She asked me to finish it as a brooch. 

Ildikémnek

Megint. :) Mert ő az én Ildikém. Már 28 éve, atyaég, belegondolni is ijesztő!! Az első nap találkoztunk az iskolában, 8 év egy osztály, 4 év egy gimi, 5 év egy egyetem, 2 év egy szoba... Mára sajnos csak évi 2-3 tali fér bele a távolság miatt, meg ha sikerül. 1-1 ottlavós, csajos-dumás este. Ildinek bármikor, bármit!

Ildi most csillogós, bolondos, mégis egyszerű fülit kért. Szögletes, hematit színű gyöngyökkel fűztem be golyót, és így készült el a diszkógömb-szett:

Még karácsonyra kapta meg Ildi a margarétát, kért hozzá fülit is, egyszerűcskét. (A piros gyöngy nem piros, hanem bordó. :/ )

Ildi megkapta a Luis csikóhalacskát is, és az egyik pici tulipánt, amit pár hete csináltam.

These were presents for my beloved long time childhood friend. Ildi and me met on the first day in school, 28 years ago. Still friends, I'm happy to make her jewellery, whatever she wants!

Flower Power Reload

A kokárdám sikerélményén felbuzdulva nekifogtam egy csillogós virágnak is. Pont olyan lett, mint amilyennek elképzeltem!!