2014. december 6., szombat

Magyar suli - Mikulás ünnepség

Ma nem volt tanítás, Télapó ünnepségre és kézműveskedésre voltak hivatalosak az ovisok és iskolások. Viki néni az adventről kérdezgette, tanítgatta a gyerekeket. Annyira aranyosak voltak, nagyon lelkesen mondtak mindent, ami eszükbe jutott. :)


Tomi csíkosban

Aztán jött a nagy meglepetés!


Maga a Télapó érkezett a magyar suliba!


Az ovisok énekkel, a nagyobbak verssel köszöntötték.


Tomi mondja a versét - Sarkadi Sándor: Télapó

NAGYON szépen mondta, hangosan, érthetően, hibátlanul, bátran! Megérte gyakorolni. :)
Egyébként le a kalappal az első osztály előtt, talpraesetten, bátran mondták el a verseiket, mindenki nagyon ügyes volt! Tanító bácsi büszke lehet rájuk! :)


A kis csomagjával, nagyon örült neki!


Volt mindenféle finom sütemény, pogi, nasi is.
Legfőképpen ZSERBÓc!!

Aztán mikor a Mikulás elment, kézműveskedés következett.





Angyalka


Készül a rénszarvas


A végén kártyáztak is a fiúk


Áront pedig lefülelte az egyik anyuka, amint éppen nagyon meg akarja szerezni a zserbócot. :D


Hazafele morciTomi.
(Nem volt morci egyébként, csak így sikerült a kép.)


Meg morciÁron. Aki szintén nem volt morci.
Na tényleg hasonlítanak.



És a gyártmányok: :)
Miki egy poharat hord a hátán puttonyként, lehet bele finomságokat tenni.


Krampusz! :)

Kedves Tanító nénik és Tanító bácsi, nagyon köszönjük a mai napot, Tomi nem is akart hazajönni, olyan jól érezte magát!

2014. december 5., péntek

Télapó itt van - és Santa Claus is!

Vártuk nagyon a Nagyszakállút. Az iskolai (magyar) verset becsülettel megtanulta, gyakoroltuk sokat, nagyon szépen sikerült. Meg jókat röhögtünk, amikor le akartam videózni, csak 5x kellett újra kezdeni, mert mindig elfelejtette, elrontotta, a végén már a homlokát csapkodta. :D

Tisztáztuk a Mikulás-Télapó-Santa Claus-St. Nicholas-Father Christmas-Gyedmaroz (na hogy kell ezt cirill betűk nélkül írni??) dolgokat, és végül abban maradtunk, hogy egy "Igazi" van, meg a beöltözött bácsik, akik jönnek iskolákba, ovikba, bevásárló központokba, stb. Az Igazi meg szeret titkolózni, ezért olyan nehéz meglátni, és azért van annyiféle fajta (piros ruhás, puttonyos, szános, kampós vagy láncos botos, fehér ruhás, subás Mikulás - köszi Mama! -, sétálós, kéményen jövős, stb.), mert titkos, az emberek meg szeretik elképzelni és ábrázolni. A különböző országokról is beszélgettünk, hogy Magyarországon pl. most jön, itt Írországban meg karácsonykor, máshol meg máskor biztosan. És hogy a segítői, a madárkák, állatok, biztos kihallgatták, hogy mi itt magyarul beszélünk, és jelentették a Mikinek, mert eddig még minden évben jött, és hozott meglepetést a csizmákba, cipőkbe.

Így aztán pucoltunk szorgalmasan. Ki cipőt, ki lakást.


És micsoda szerencse! A múlt héten feldíszített fa alá is kerültek ajándékok!!! Még egy levelet is találtunk, melyben Santa Claus megírta, hogy mivel tudja, hogy nem leszünk itt karácsonykor, úgy gondolta, nem csak a cipőkbe tesz kis ajándékot, hanem a fa alá is meghozza a karácsonyi meglepetéseket!


A cipők sem maradtak üresen.


Izgalom a köbön, indulhatott a bontás!


Daniel hozta neki előző nap. Mr. Knocky,  a doboló emberke.
Thank you Daniel, he loves it! :)


A fogókarokat kell rázni, mintha dobverők lennének, és Mr. Knocky dobol, ahogy mi rázzuk az ütemet. Nem elemes, valahogy a kábeleken keresztül mechanikusan működik.


Mozgásra buzdító gurulós kutyuska. Cukin ugat, sír, ha nem nyúlunk hozzá, zenél pár dalt, és ha meglökjük, lassan gurul egy kicsit, hátha a gazdája utána kúszik. Aranyos, nem idegesítő a hangja. :) Áronnak nagyon tetszik, fogdossa, püföli, mosolyog neki. :)


Persze a nem kimondottan tipikus ajándék sokkal jobb. Valamit a fiókban túrtam, erre a ráakasztott díszt azonnal megszerezte magának, és boldogan csapkodta sokáig. Később csomagolópapírokat is szerzett, meg dobozokat.


Itt annyira olyan, mint én vagyok a baba képeken szerintem!


Gumiszörny. Hát ezt igazából Áron kapta, de muszáj közösnek titulálni, Tomi megőrül ezekért!


Mr. Knocky akcióban



Áron kutyázik :)
És véletlen nem vette észre, hogy senki nem fogja, és ülve maradt. :)


A hőn áhított hálózsák!


Szókirakós Scrabble - eljött az én időm, végre egy társas, amit nem unok. :D


Áron mindeközben már nagyon kókadozott. :)
Le is fektettem.


Kuckóba be


Vagy hatszáz állattal.


Jó éjt! :)

Nagyon jó kis előkarácsony volt, az ajándékoknak nagy sikerük volt!

U.I.: Miklós bácsinak (nem a nagyszakállúnak, hanem az Öregcápának) ezúton is boldog szülinapot, névnapot és Télapót kívánunk!

2014. november 25., kedd

Levelek

Megírtuk a leveleket Santa Clausnak és Jézuskának.




Nem segítettem kicsit sem, csak ha kérte! :)

Névnapos

Dereknek 5 napja volt, nekem ma van a névnapom. :)

Csodás ajándékok készültek az ünnepelteknek:




Apának, a közösen nézett Bondi beach c. program miatt.
Nagyon jól lerajzolta a bajba jutott kiabáló szörföst, és a vízimentőt szerintem! :D


Happy nameday, Apa!
(Azok a fránya p-k mindig q-vá alakulnak...)




És az enyém. :)
A fő ajándékom pedig, hogy ma nem kell főznöm, kaját rendelünk. :)



2014. november 16., vasárnap

Baba emlék

Barátnőm kislányának születésére készítettem:




Isten hozott, Nórika!

2014. november 14., péntek

Kiállításra

A dublini magyar kultúrális napokon rajz kiállítás is lesz. A tanító bácsi üzente, hogy a gyerekek készíthetnek rajzokat. Mivel a múltkor már rajzoltunk vers-illusztrációt, most inkább más témát választottunk.

Ha Tomi, akkor mozgás, ha mozgás akkor torna (vagy mászás), ha torna, akkor Krisztián. :)

Kedvenc sportolónkat rajzolta le, alig segítettem neki, inkább csak együtt ötleteltünk. :) Nagyon tetszik neki a végeredmény, úgyhogy már megérte!


"Példaképem, Berki Krisztán, tornász"
Készítette Thomas Keegan, 6 éves.
2014. november. 



A kép elkészítése után olvastam Berki Krisztián facebook oldalán, hogy várja a vele készült fényképeket, hogy egy albumba feltöltse őket, hadd örüljenek a rajongók. Szerintem ez nagyon kedves gesztus tőle. Gondoltam, próba, szerencse: elküldjük mi is a "vele" készült fotót. Ma kaptam meg a kedves választ tőle és az oldalán ott van Tomi. :)





Ezt írta vissza: "Kedves Tomi és Kata! Nagyon köszönöm a képet, igen megható!!! Szurkolok Tominak a kiállításhoz és a tornához kitartás és sok szerencsét kívánok!!! Krisztián"

Nagyon örültünk! :)

2014. november 9., vasárnap

16 hó

16 hós Áron elég sok új tudománnyal rendelkezik. Lassacskán halad, mozgásban átlag 7 hós szinten van.



A nagy fejlemény, hogy majdnem négykézlábra áll: alkartámaszban csinálja, nem tenyéren, de ügyesen rugózik előre-hátra, mint a kiskutya, fejét szép magasra emeli.

Kúszásszerű mozdulatokat végez, páros kézzel, és egyelőre hátra, de többször is láttam, hogy kiszemelt tárgyat próbált elérni: a cumiláncot. Mikor nem sikerült (mert hátrafele tolta magát), akkor nagyon mérges lett. Segítséggel, ahogy Brigi mutatta a tornán, lábánál megsegítve, erőteljesen rúgja magát a cél felé, és elégedetten megszerzi.




Kartámasza javul, alkaron kitartóan, hosszan, magabiztosan nézelődik játszik is. Tenyéren nem nagyon támaszt továbbra sem, ha mégis, akkor helyváltoztatás céljából, másodpercekre csak, amíg odébb nyomja, fordítja magát.



Ültetésben 4-5 mp-ig képes egyedül megtartani magát - ha nem veszi észre, hogy elengedtem. Egyébként mindenhol támasztékot keres, elég, ha 1 ujjal támasztom, de legyek ott. Segítséggel kitartóan, szabályos testtartásban, szép egyenes háttal ül, forog, kezeivel játszik, nyúl, előre-hátra hajol, fejét szabadon mozgatja, amerre akarja.

Szociális viselkedés: hosszan, kitartóan, és nagy örömmel bámulja Tomit. Ha csak teheti, figyeli, igyekszik követni szélvész tesóját a szemeivel - nem mindig sikerül. :)

Foga továbbra sincs, valószínűleg emaitt, de nagyon morcos, nyűgös, rengeteget panaszkodik, kiabál, sírdogál. Ujjait sokat rágja, dühösen. (Mást nem vesz a szájába.) Kinőhetne már neki valami fogacska.

Evése borzalom, továbbra is. 5560 gramm - legalább nem fogyott, a pocsék napok ellenére...

Kedvence a cumilánca, boldogan lóbálja, hajigálja, rázogatja.

Az egyensújozás bajnoka: hüvelykujjára lógatva gyakorlatilag bármit egyensúlyoz: a láncot, a baba játékok karikáit, a műanyag doboz tetejét, a műanyag kanalat, Tomi sárkányát meg egyéb játékokat, a zenélő tehenét, mindent.

Megvolt az első nagykádban fürdés is, nem volt sírás. Nagy komolyan üldögélt, majd kicsit feloldódva figyelte Tomit, és mondogatott néhány tétova mamamma-t.





Karikás Miki


Egyik nap Tomi közölte velem, ő nem hisz a Mikulásban. Az csak egy bácsi, aki felöltözik. Kérdeztem, hogy arra gondol-e, aki az iskolába, vagy oviba jön, de nem, hanem a kéményen érkezőre gondol, aki éjjel az ajándékokat hozza, itt Santa Claus néven működik. Kisebb szünet után rákérdezett, hogy ugye így van? Hát... nem akartam lelőni a poént még, de tudom, a suliban sokan már nem hisznek benne. Visszakérdeztem, mit gondol erről:

T: Szerintem csak egy bácsi.
Én: Na de akkor hogy jut el mindenkihez egy este alatt?
T: Hát KARIKÁSOSTORRAL!

Nyeltem egy nagyot. :D
Aztán kifejtette, hogy minél nagyobbat csap "rájuk" (a rénszarvasokra), annál gyorsabban repülnek. És hogy hiába 3 óra egy repülőút csak Magyarország-Írország közt, a rénszarvasai azok már csak ilyenek. Odacserdít nekik a karikással, és már repülnek is.

Ennyiben maradtunk, nem erősítettem meg a Mikulás igaziságát sem, de nem is cáfoltam. Derek szerint amíg elhiszi, hogy a rénszarvasok repülnek, addig nincs gond a mesével.